Szombathely a legboldogabb hely

A közlemény szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve 2020. április 1. és a 2021. március 15. között végzett felmérést, amely alapján összeállították a 2020-21-es Boldogságtérképet. Ennek az időszaknak egyik, az egész társadalmat érintő jellemzője a koronavírus-járvány megjelenése volt, a térkép ezért a pandémia fenyegetettségében élő Magyarország boldogságtérképe – hívták fel a figyelmet.

Lapunk megkeresésére dr. Oláh Attila professzor úgy fogalmazott: a kérdőív úgy lett összeállítva, hogy az emberek jóllétszintjére voltak elsősorban kíváncsiak.  

– Az ember globális jóllétét érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális tevékenységeinek következményei alakítják ki. Az általunk a www.boldogsagkutatas.hu oldalon feltüntetett kérdőív több pszichometriailag hitelesített mérőeszközből áll, amelyek a Pozitív Pszichológiában kidolgozott elméletek alapján készültek–- mondta dr. Oláh Attila, aki csapatával 2016 óta készít felméréseket az ország boldogságszintjéről.  

A kérdőív egyébiránt nagyon részletes, sokoldalú, egyaránt kíváncsi szellemi és testi állapotunkra, hangulatunkra, a mikro- és makrokörnyezetünkben vállalt szerepünkre. „Gyakran vannak olyan ötleteim, amelyekhez mások eredményesen tudnak kapcsolódni, és továbbgondolkodásra készteti őket.” „Ha a dolgok nem terv szerint mennek, könnyen elmegy a kedvem attól, hogy folytassam őket.” Az ilyen és ehhez hasonló állításokra adott reakciók pedig arra engednek következtetni, hogy mennyire ítéljük meg magunkat kreatív, közösségi embernek, avagy épp ellenkezőleg, sodródunk az árral, netán könnyen feladjuk álmainkat. 

A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2019-ben mért értékekhez képest minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakul. Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a boldogságszint, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nőtt. A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint.

– Összesen több mint 11200-an töltötték ki a kérdőívet. Többségében természetesen hölgyek éltek a  teljesen anonim lehetőséggel. Arra a kérdésre, hogy miért Szombathely végzett az élen, nehéz lenne egyértelmű választ adni – de ez nem is a mi dolgunk. Az viszont minden bizonnyal közrejátszott a végeredményben, hogy a nyugati határszélen a boldogulás lehetőségei gazdagabbak, azaz több pozitív élményt éltek meg az ott élők a felmérés időszakában – vélekedett a professzor, akitől megtudtuk azt is, hogy az ENSZ 2010-től készít világviszonylatban hasonló felméréseket. Kezdetektől fogva folyamatosan emelkedett a boldogságszint, ám tavaly és az idén – minden bizonnyal a koronavírus-járvány miatt – világszintű stagnálás, sőt, enyhe visszaesés volt tapasztalható. 

– A boldogság a teljes jóllét szubjektív megélése, hiszen akkor vagyunk igazán boldogok, ha humán természetünk minden vonatkozásában jól működünk, és jól érezzük magunkat a bőrünkben – mondta végül dr. Oláh Attila. 

Kiderült, a nők jóllétszintje magasabb, életkor szerint a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a 65 év felettieké és a 18-25 éveseké azonban csökkent. Az egyedülállók és a kapcsolatban lévők boldogtalanabbak, a házasok boldogabbak, mint korábban. A gyermekes családokban a testi-fizikai állapot megítélése romlott, a pozitív élmények aránya viszont nőtt a három vagy több gyermeket nevelőknél.
   

A kutatásból kiderült az is, hogy a mostani felmérésben a jóllétszint-értékek szóródása nagyobb. Ez azért lehet, mert a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel. A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak – írták.

"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."

Márai Sándor

Fotó: Nagy Jácint / Savaria Fórum