Szlávik: a maszkhordás az alapvető védekezési eszköz

Szlávik János úgy fogalmazott, hogy hatalmas járványról lehet beszélni, amely nem csendesedik, és Magyarországon is emelkedik a fertőzések és halálesetek száma.

A szakember az IME egészségügyi szaklap konferenciáján kitért arra, hogy az influenzával összehasonlítva is veszélyesebb a koronavírus. Amerikai adatokat ismertetve elmondta, ott évente 30-40 millió influenzás megbetegedésre 30-40 ezer haláleset jut, míg a koronavírust már 6-8 millió amerikai kapta el, és már több mint 200 ezren haltak meg a vírus szövődményeiben.

Magyarországon az elmúlt hónapokban nem volt magasabb a halálozás, mint a koronavírus előtti években, de ez nem minden országra igaz - mondta a szakember, példaként Angliát, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot említve. "Egyértelmű, hogy a halálozások emelkedéséért a koronavírus felelős" - emelte ki.

A tesztelésről Szlávik János azt mondta, Magyarországon naponta 6-12 ezer tesztet végeznek, és azokból mutatják ki az egyre emelkedő számú pozitív eseteket. A mintavételek száma tavaszhoz képest jóval több, és próbálnak újabb és újabb technikákat találni a pozitív esetek felkutatására - tette hozzá. Ezek közül a legmegbízhatóbb a PCR-teszt, amelyhez azonban speciális eszköz, szakértelem és megfelelő laboratóriumi háttér szükséges. Az utóbbi időben használatos úgynevezett antigénalapú gyorstesztek is elfogadják a vírus kimutatására, ezek negyedóra után kimutatják a pozitivitást - mondta.

Kiemelte, a maszkviselés az egyik alapvető eszköze a védekezésnek, azonban nem kell a maszkokat misztifikálni. Hatékonyság szempontjából nincs nagy különbség közöttük, hiszen míg egy egyszerű maszk 95 százalékos, a sebészi maszkoké 95-98, a speciális, ffp2, ffp3 maszkok 99 százalékos védelmet nyújtanak - közölte az infektológus. Az utcán, a hétköznapi életben az egyszerűbb maszkok is védelmet nyújtanak, azonban a védekezés másik fontos eleme a távolságtartás. Ha ezt a kettőt betartjuk, szinte nulla a megfertőződés esélye - hívta fel a figyelmet.

Szlávik János beszélt arról is, hogy a koronavírus nem csak a tüdőt támadja, a kezdeti fázis után az összes szervet képes megbetegíteni, többek között szív-, máj-, veseelégtelenséget okozva. Ez mutatja a vírus veszélyességét. A fertőzöttek 10-20 százaléka szorul intenzív ellátásra, és közülük 30 százalék hal meg - emelte ki.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a kezdeti tünetek megjelenésekor nehéz megkülönböztetni az influenzát a koronavírus-fertőzéstől. Izgalmas megfigyelésnek nevezte, hogy a braziloknál, akik megkapták az influenzaoltást, enyhébb lefolyású volt a koronavírus-fertőzés.

A koronavírus elleni védőoltásra térve a szakember elmondta, már több olyan törzskönyvezett oltás van Oroszországban és Kínában, amellyel több tízezer embert oltanak, és hatékonynak bizonyulnak. Hozzátette: kétszáz oltóanyag-jelölt van úgynevezett preklinikai vizsgálatban, ebből tíz van fázis 3 státuszban, vagyis amikor már sok emberen, járványos körülmények között próbálják ki azokat. Két-három oltóanyagot már törzskönyveztek is. Szlávik János szerint a jövő év elején, közepén meglesznek ezek az oltások. Valószínűleg először az egészségügyi és szociális területen, a kiemelt infrastruktúrában dolgozókat, az idős, krónikus beteget oltják először - mondta. Az átoltottság azonban még messze van - tette hozzá, hiszen ahhoz, hogy ez a vírus eltűnjön, az emberek 80-95 százalékát be kellene oltani. Ahhoz pedig, hogy a nagyobb járványokat elkerüljük, 50-60 százalékos átoltottságra lenne szükség. "Ettől még nagyon messze vagyunk" - fogalmazott Szlávik János. (MTI)