km/óra
  2024.07.20., szombat  •  Illés napja
Szkíták: tények és legendák

Szkíták: tények és legendák

- A téma kutatásának 300 éves múltra visszatekintő történetében – Hérodotosz, az 5. század közepéről származó, részletes beszámolóján túl – az utóbbi évtizedek hoztak olyan jelentős áttörést, mely a legendássá vált nép eredetére, minden eddiginél élesebb fényt vet. Ami viszont tény, hogy Vas megye földjéből a mai napig kerülnek elő olyan tárgyak, melyek arról tanúskodnak, hogy a valaha Ázsia szívének sztyeppéiről elindult rettenthetetlen harcosok – vagy inkább az ő életmódjukat folytató leszármazottaik – eljutottak ide, a Dunántúl nyugati peremére is, kezdte a szkítákról szóló előadását Varga Cserga Péter tárlatvezető.

A Savaria Múzeumban Szkíták nyomai a Nyugat-Dunántúlon címmel tartott előadáson elhangzott: a szkíták nyomai Közép-Ázsiába, közelebbről a Dél-Szibériai minuszinszki-medencébe vezetnek. Az attól délkeletre eső – Mongóliával határos – Tuvai Köztársaságban lévő, Arzhan település közelében a 20. század 70-es éveitől a 2000-es évek elejéig folytatott ásatások bizonyították be azt, hogy a Kr. e. 9. század elején kialakult lovas-nomád életmód és azt uraló harcos-elit – melynek, irgalmat nem ismerő, rabló-zsákmányoló csapatai, másfél évszázad alatt, egészen a Kárpát-medencéig jutottak – minden kulturális eleme itt jelenik meg egy adott területen, egy „csomagban”.


Mindezt a tárgyi sokféleséget, a szinte mindenhol fellelhető „állatstílus”, a tárgyak díszítésében következetesen alkalmazott állatábrázolás „fogja egybe”. A szarvasok, lovak, kecskék, vaddisznók és az őket – gyakran – megtámadó, vagy csak egyedileg ábrázolt ragadozók, mint a hópárduc, a tigris, a ragadozómadarak, a griffek és egyéb mitikus keveréklények híven tükrözik annak a kultúrkörnek, és az azt képviselő embereknek a természeti környezetét és a körülmények szülte gondolkodásmódját. A jelképek (a szélsőséges természeti környezetben a túlélésért folytatott küzdelmek, és az erősebb dominanciájának létjogosultságát) sugallják minden momentumukban azoknak az embereknek a gondolkodásmódját, akiknek legjobbjai, legkegyetlenebbjei, legerősebbjei, leghatalmasabbjai, az első évezred folyamán hatalmuk alá hajtották az Eurázsiai sztyeppevidék lakóit. Ennek a kultúrkörnek a képviselőivel találkoztak a görögök, az elsők között a 8-7. század fordulóján a Fekete-tenger északi partvidékén és a maguk nyelvén Skytoi-nak, szkítáknak nevezték őket.


A fentebb felvázolt jellegzetességek nem jelentik azt, hogy a keletről  újonnan érkező népelemek egységes államalakulatot hoztak létre az Altajtól a Kárpát-medencéig nyúló kb. 5000 kilométer hosszú és helyenként 100-300 kilométeres területsávon. Ha ilyen elő is fordult, tiszavirág életű  volt. Ezért helytelen – egységes – szkíta birodalomról beszélni.  A letelepült népek irányából nézve, a könnyűlovas, nomád harcmodort folytató népek saját önelnevezésüktől, etnikai, politikai hovatartozásuktól függetlenül – mind „szkíták” voltak, az első ilyen nép nevéről, akiket a „művelt nyugat” először megismert. Ez a „toposz” aztán „beleégett” a „magaskultúrák nevezéktanába” egészen addig, amíg még egy ennél is „erősebb brand” – a mongol – felül nem írta azt. De addig is eltelt vagy 1500 év. És addig minden nép aki, onnan a keleti pusztákról érkezett az öreg Európába – és egy idő után bele is szelídült ebbe a miliőbe - így vagy úgy szkítának bizonyult a „nyugat” szemében.


Ennek az antikvitástól kelteződő, sematizmusnak az eredménye lett az is , hogy a magyar államalapítás után, a nyugati útra lépő magyar elit is valami keleti kötődéssel próbálta megfogalmazni önálló identitását a már itt gyökeret vert népekkel szemben. A magukat – írástudók lévén - műveltnek tartó egyházi személyek így nyúltak az antik szerzőkhöz, és igyekeztek identitást építeni a(z) – amúgy írástudatlan – hatalmon lévő vitézlő rend számára. Annak ellenére, hogy a gestaírók többsége egyházi személy volt, minden különösebb aggály nélkül dolgozta bele történeteikbe az akkor még élő és lassan babonává silányuló pogány magyar hitvilág egyes elemeit is. A valóság így tűnt át a legenda világába.
 

Ami viszont tény, hogy Vas megye földjéből a mai napig kerülnek elő olyan tárgyak, melyek arról tanúskodnak, hogy a valaha Ázsia szívének sztyeppéiről elindult rettenthetetlen harcosok – vagy inkább az ő életmódjukat folytató leszármazottaik – eljutottak ide a Dunántúl nyugati peremére is. És A Ság-hegy,  vagy a velemi  Szent Vid-hegy régészeti emlékei is arra utalnak, hogy, bizony meg is ostromolták az itteni erősségeket. Az sem elképzelhetetlen, hogy rövidebb hosszabb ideig el is foglalhatták a térség stratégiai pontjait. Az viszont kétségtelen, hogy itt voltak a térségben és békés, (kereskedelem, házasság) vagy békétlen (hódítás, rablóportyák) kapcsolatokat tartottak fenn a az itt lakókkal. Erről árulkodnak a a lószerszámok, nyílhegyek, a fegyverek, a hajkarikák, pecsételők, melyeket a Savaria Múzeum állandó kiállításában láthatunk, zárta mondanivalóját Varga Cserga Péter.

Krilov István
Fotó: Nagy Jácint
Varga Cserga Péter egy pecsétmásolattal

 

kapcsolódó galéria
Savaria Fórum 33. évfolyam 26. szám - 2024.07.05.
Savaria Fórum 33. évfolyam 26. szám - 2024.07.05.
Beszállsz? A Savaria Fórummal egy cabriót nyerhetsz!
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Pontosítás: nem az Illés Akadémia lett a Körösladány tulajdonosa, hanem fordítva, a Békés vármegyei szervezet szerzett tulajdonrészt az ISA-Haladás Kft-ben
Pénteki cikkünkben azt írtuk, a felszámolás előtt álló Szombathelyi Haladás Sportszolgáltató kft-től kapott jogon pár hete alakult ISA-Haladás Kft. a június végén bevásárolta magát az önkormányzati választások másnapján az NB III-ból való visszalépését bejelentő Körösladányi MEDOSZ Sportkörbe. Valójában pont fordítva történt: a Körösladányi MSK szerzett tulajdonrészt a ISA-Haladás Kft-ben. Mindenesetre a jogi csavar célja feltehetően az, hogy a Illés Akadémia a körösladányiak jogán, segítségével indulhasson a harmadosztályban.
A Körösladányi MEDOSZ Sportkör szerzett foci tulajdonrészt Szombathelyen (javítva)
Abban az ISA-Haladás Kft-ben lett egyszázalékos tulajdonos az NB III-as visszalépését az önkormányzati választások másnapján bejelentő Körös-parti egyesület, amely a csődben lévő Szombathelyi Haladásból vált ki, és az Illés Akadémia felnőtt csapatának versenyeztetéséért jött létre.
Hámori Luca: Akárhogy is alakul az olimpia, az már mindig ott lesz nekem, hogy én vagyok az első magyar női bokszoló
A fiatal kőszegi bokszoló valóra váltotta gyerekkori álmát és ezzel sporttörténelmet is írt. Ennek apropóján készített interjút a Telex a 23 éves kőszegi ökölvívóval, aki 10 éves korában kezdett bokszolni bátyja és édesapja hatására, akik már akkor látták, hogy van hozzá érzéke.
Felnőtt háziorvosi rendelés Szombathely 2024: az összes rendelési idő egy helyen
A felnőtt háziorvosi rendelés biztosítása Szombathelyen 2024-ben is marad önkormányzati feladat. Néhány helyen változik a rendelési idő, cikkünkben az összes városi felnőtt háziorvosi rendelővel kapcsolatos fontos információt megtalálja.
Nem tudták újraéleszteni a hőségben a Rohonci úton összeesett asszonyt
A szombathelyi Rohonci út egyik tízemeletes társasháza előtt esett össze egy asszony pénteken nem sokkal dél előtt. A nő keringése leállt, 50 percig küzdöttek a mentők az életéért, sikertelenül.
legfrissebbek
A Szeged igazolta le az Illés Akadémia tehetségét
Takács-Földes Olivér alapembere volt a Vas vármegyei bajnokságot nyert csapatnak, próbajátékon győzte meg az NB II-es Tisza-partiak stábját, hogy érdemes szerződtetni.
Szerb lítiumbányán keresztül vezethet az út az EU energiafüggetlenségéhez
2028-ban nyithat újra az a szerbiai lítiumbánya, amelynek készletei Európa lítiumszükségletének 90 százalékát fedezni tudnák. A lítium a rézhez, nikkelhez, kobalthoz hasonlóan olyan ritkafém, amely a fenntartható energiatároláshoz, például az elektromos autók és a mobileszközök akkumulátoraihoz, kulcsfontosságú. Ma Belgrádban Szerbia és az Európai Unió a stratégiai nyersanyagokat, így a lítiumot érintő egyetértési megállapodást kötött.
A Fidesz érdekét szolgálták vagy szolgálhatták a választási kamupártok, de ezzel nem sérült a párt jóhírneve, a bíróság szerint
A Győri Ítélőtábla ítélete szerint dr. Czeglédy Csaba nem sértette meg a Fidesz jóhírét, amikor egy 2022-es írásában azt kérte számon az ügyészségen, hogy az úgynevezett választási kamupártok kapcsán, a választás rendje elleni bűntett miatt történt vádemeléssel összefüggésben "a vádlott vagy vádlottak monogramjait sem közölte, pedig a nyilvánosságra tartozik, ki vagy kik azok a személyek, akik a vád szerint választási csalást követtek el Szombathelyen – Hende Csaba és a Fidesz érdekében”.
Nem tudták újraéleszteni a hőségben a Rohonci úton összeesett asszonyt
A szombathelyi Rohonci út egyik tízemeletes társasháza előtt esett össze egy asszony pénteken nem sokkal dél előtt. A nő keringése leállt, 50 percig küzdöttek a mentők az életéért, sikertelenül.
Visszavonták a gyerekbántalmazó karateedző városi kitüntetését
A jászberényi önkormányzat visszavonta a szolnoki kalandparkban egy gyereket a múlt héten felrúgó helyi karateedző városi kitüntetését.