Kiderültek a számok – megtudtuk, mit hozott az idei Savaria Karnevál

A négynapos időutazás egyik legnépszerűbb programja a pénteki és a szombati jelmezes, fáklyás felvonulás, mely kétezer esztendő történelmi korait, a rómaiaktól a második világháborúig terjedő időszak kiemelten fontos szereplőit és eseményeit vonultatja fel. Idén körülbelül 2000 fő vett részt a felvonuláson, nagyjából 1000 hagyományőrzővel és 900-950 civillel. Ez közel 55 csapatot jelent, köztük kisebb és nagyobb létszámúakkal is. Érkeztek csapatok Olaszországból, a Csallóközből, a Partiumból, Ausztriából, Németországból és Szlovákiából is.

Olimpikon a bigán és megbokrosodott ló

Idén is két biga vezette a tradicionális menetet. Az elsőn ismét a Weöres Sándor Színház igazgatója, Szabó Tibor állt, pénteken a másodikon a Szombathelyi Dobó SE kalapácsvetője, Halász Bence érkezett, aki ezüstérmet nyert a 2024-es párizsi olimpián, szombaton pedig a Falco-Vulcano Energia KC ügyvezetője, Gráczer György, de sajnos megbokrosodott a bigát húzó egyik ló, ezért nem tudott végigvonulni.

Utánuk érkezett a városvezetés, az élen dr. Nemény András polgármesterrel, aki mellett pénteken ismét ott volt Péterffy Attila, Pécs polgármestere, mögöttük pedig testvérvárosi delegációk is. És ahogy az lenni szokott, felvonultak hagyományőrzők, légiók, gladiátorok, elit nehézlovasság, városi méltóságok, huszárok, matrózok, artisták, zsonglőrök, mutatványosok, táncosok, zenészek, különböző civil egyesületek és csoportosulások, illetve baráti társaságok, zárásként pedig a modern kor képviseletében a Crushers és a Falco-Vulcano Energia KC csapata.

Továbbra is sokan választják a lelátókat, hogy kényelmesen nézhessék végig a felvonulást. A fő napként is titulált szombaton minden helyjegy elkelt, de pénteken is mindössze néhány ülőhely maradt üresen. A felvonulások után a csütörtök esti tüzes játék a másik legnépszerűbb program, erre idén is elkelt minden jegy.

Zenei időutazás

De a Savaria Karnevál nemcsak a történelmi időutazásról szól. A kísérőhelyszínek változatosabbnál változatosabb koncertjei mellett a Fő téren felállított Forum színpad is mindig különleges utazásokat kínál. Csütörtökön a megnyitó után a Savaria Szimfonikus Zenekar adott koncertet, pénteken délután hangvételében az útonállók sötét szellemiségét idézte meg a Mordái folk rock zenekar, este pedig a nyolcvanas évek kultikus csapatával, az Európa Kiadóval repültünk vissza az alternatív rockzenei világba.

Szombaton nagyszabású SHOWTIME című műsorával hozta el az Isis Big Band a swing, a big band és a jazz zene életérzést, este pedig egyedi recept alapján kikevert hangzásvilágával töltötte meg csordultig a Fő teret a Punnany Massif. Vasárnap délután először a Kollár-Klemencz Kamarazenekar vezette vissza a közönséget abba a lenyűgöző világba, ahonnan minden folyó ered, majd a fiatal, rotterdami, zöld-foki szigetekről származó együttes, a Tabanka hozta el a funanát, a vidám, energikus és ünnepi zenei és táncstílust, amely a rabszolgák leszármazottainak zenéjéből származik, ők pedig kortárs pop- és jazz elemekkel vegyítik. Zárásként pedig a magyar szuper group, az ország legszínesebb egyéniségeiből álló Irie Maffia hozta el az elmúlt 19 évük legnagyobb slágereit.

Szombathely, a legboldogabb megyeszékhely

Míg a fiatalok a Fő téren buliztak az Irie Maffia koncertjén, addig kicsit arrébb, a Savaria Moziban a lokálpatrióták gyülekeztek. Itt mutatták be ugyanis a Kő a mezőn, avagy csak a kocsma népe tudja, hogy ettől miért Szombathely a legboldogabb megyeszékhely című bohózatot, melynek szerzője dr. Hoós Tibor nyugalmazott bíró, aki régóta bombázta már a Savaria Turizmus Nonprofit Kft.-t, hogy valamilyen módon mutassák be a karneválon a darabjait.

A bemutatót eredetileg a Jávor Pál teremben tartották volna, de akkora volt az érdeklődés, hogy áttették a mozi aulájába, ami a végén szintén majdnem kicsinek bizonyult. Egy felolvasószínházi előadás volt, melyben a Weöres Sándor Színház művészei vállaltak szerepet: Szabó Tibor, Orosz Róbert, Horváth Ákos, Bálint Éva, Papp-Ionescu Dóra, Nagy Cili és Kelemen Zoli, aki egyben a darab rendezője is.

A darab régi bírósági jegyzőkönyvekből összeszedett történeteket dolgoz fel, melyek Szombathelyen játszódnak vagy Szombathelyhez kötődnek. A történet szerint egy közvélemény-kutató érkezik egy kocsmába, hogy kiderítse, miért Szombathely a legboldogabb város, de nincs könnyű dolga, mert a helyiek száz, sokszor teljesen ellentmondásos okot is felsorolnak, köztük az utak állapotát, a Haladást, vagy éppen a Savaria Szállót.

Hőség és mediterrán életérzés

A résztvevők számáról pontos mérések még nincsenek, de az előzetes becslések szerint 110-120 ezer fő fordult meg a négy nap alatt a karneválon. Napközben és a déli időszakban, amikor a legmelegebb volt, relatíve kevesen voltak, de délután öt óra körül, amikor már elviselhetőbb volt a meleg, elkezdett gyülekezni a tömeg és hajnali háromig óriási nyüzsgés volt mindenhol.

„Már tavaly felfedeztük és idén is folytatódott, hogy úgynevezett mediterrán üzemmódra állt át a város a nagy meleg miatt. Alkalmazkodtak az emberek az időjárási körülményekhez és hajnalban sokkal nagyobb forgalom volt a belvárosban, mint általában délelőttönként” – tette hozzá Grünwald Stefánia.

Tapasztalják, hogy egyre több belvárosi vendéglátóegység tudatosan rászervez a karneváli programokra úgynevezett after partykkal, így sokkal nagyobb volt a fiatalok száma is, de ők elsősorban az esti, késő esti és a hajnali órákban voltak a különféle rendezvényhelyszíneken. Hangsúlyozta, ezek nem hivatalos karneváli programok, így a karneváli szervezőcsapatnak sincs semmi köze ezekhez, de az emberek mégis összemossák a karnevállal. Ezek általában hajnali ötig teljes hangerővel dübörögnek, és a lakosság nem tudja különválasztani, hogy mi az, ami hivatalos karneváli program, és mi az, ami nem, így mindig mi kapjuk a bejelentéseket és a szitkozódó leveleket – mondta.

A hőség miatt sajnos több volt a rosszullétek száma is. Hivatalosan 33 esetet jelentett le Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat vezetője, közülük 22 embert kellett további vizsgálatok és ellátás céljából kórházba szállítaniuk. Ennél azonban több apró rosszullétről, darázscsípésről, horzsolásról, karcolásról és más kisebb sérülésről tudni, többen ugyanis a Vöröskeresztnél kértek segítséget, akik három helyszínen is állomásoztak és az apróbb sérüléseket ők is ellátták. Az egyik helyszín a Történelmi Témapark bejáratával szemben volt, ahol a véradóbusz is állt, ami egyébként nagy és eredményes forgalmat bonyolított a karneválon. Pénteken és szombaton összesen 112-en jelentkeztek véradásra – összegezte a Magyar Vöröskereszt szombathelyi területi szervezete.

Rendőri intézkedésre is került sor, zsebesek bukkantak ugyanis fel a karneválon. Szerencsére már az elején a hatóságok tudomására jutott, hogy jönnek, így drónokkal is figyelték őket és sikerült kiszorítani őket a rendezvény területéről. Anyagi kár is történt: váltópénzt loptak el egy vendéglátóstól.

Sör, bor, pálinka, langalló, kürtőskalács

Összesen 105 vendéglátós volt, beleértve a sörös, boros, pálinkás, lángosos, langallós, kürtőskalácsos, hamburgeres, hotdogos és egyéb ételeket, italokat áruló bódékat. A Fő téren 100 kézműves árulta portékáját, a Művészetek utcájában 36-an, a Thököly Imre utcában pedig 32-en.

„Próbáltunk több vendéglátóssal is beszélni, azok, akik élelmiszert és italt forgalmaztak nem panaszkodtak, ez a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy valószínűleg anyagilag sikeresen zárták a hétvégét. A kézművesek viszont mondták, hogy érezhetően visszaesett a vásárlóerő, tehát kevesebb ajándéktárgyat vásároltak, mint a korábbi években. De azt mondták, hogy ez nem kifejezetten szombathelyi, hanem országos szinten jelentkező tendencia, valószínűleg a fizetőképes kereslet csökkenése miatt” – mondta az ügyvezető.

Bejött a repohár

Ami pedig az idei karnevál egyik legmegosztóbb elemét, a repoharat illeti, nagy pozitívum, hogy sikerült megbarátkozniuk vele a karneválozóknak. Amikor ugyanis bejelentették ezt a rendszert, akkor kaptak hideget-meleget, de most szinte száz százalékban pozitív visszajelzéseket kaptak a pohárral kapcsolatosan.

„A saját szemünkkel is láttuk a rendezvényen, hogy mindenki pohárral a kezében járkált, és nagyon tetszett az embereknek a pohár. Szeretném is megköszönni, a közönség hozzáállását, hogy vették és vitték a poharakat, hogy valóban ügyeltek a tisztaságra, és nem szemeteltek. Szemmel láthatóan kevesebb volt a szemét a belvárosban, a kukások többször kérdezték, hogy egyáltalán ürítsék-e a nagy konténereket, mert annyira nem teltek meg. Pontos számadataink még nincsenek, de én valószínűsítem, hogy legalább a felére, ha nem az egyharmadára esett vissza a karneválon keletkezett hulladék” – zárta Grünwald Stefánia.

Czömpöl Bianka

Fotók: Pataki Gergő, Mészáros Zsolt