Romániai elnökválasztás: Európa, erdélyi magyarság - nagy a tét a második fordulóban

Az európai hírügynökségek összefoglalója szerint Egész Európa figyelemmel követi a voksolást, mivel Románia - a Robert Fico miniszterelnök vezette Szlovákia és az Orbán Viktor vezette Magyarország után - újabb bizonytalansági tényezővé válhat az EU számára. Simion két héttel ezelőtt az első fordulóban a szavazatok 41 százalékát szerezte meg, Dan alig 21 százalékot kapott. Crin Antonescu, a szociáldemokrata PSD, a liberális-konzervatív PNL és a magyar  RMDSZ kormánykoalíció (amely az első forduló után felbomlott) jelöltje csak 20,1 százalékot ért el.  A választás után a PSD-s miniszterelnök, Marcel Ciolacu lemondott, mivel már nem látta legitimnek a kormányát.

Simion előre bejelentette, amennyiben győz az elnökválasztáson, hogy Calin Georgescu szélsőjobboldali politikust nevezi ki miniszterelnöknek. Utóbbi tavaly év végén meglepetésre megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. A választás eredményét orosz befolyás gyanúja miatt törölték. Georgescut az alkotmánybíróság kizárta az új választásból - a döntés nem aratott osztatlan sikert, így a május kör protestszavazásként is felfogható. 

Fej-fej mellett

A közvélemény-kutatásokban kezdetben Simiont tartották a második forduló favoritjának is. Néhány nappal az első forduló után Simion 55 százalékon állt, Dan pedig 45 százalékon. Időközben Simion előnye valószínűleg csökkent. Mint a „Politico” által összesített több közvélemény-kutatás adataiból kiderül, jelenleg már csak három százalék a különbség. Egy hét eleji AtlasIntel felmérés szerint egyforma a két jelölt támogatottsága:  48,2-48,2 százalék.

 

A romániai közvélemény-kutatások azonban nagy bizonytalansági faktort rejtenek magukban - mondta az ORF.at-nak Katja Plate, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai irodájának vezetője. Sokan vannak, akik nem válaszolnak. A diaszpóra szavazatait is nehéz megbízhatóan mérni.

Fontos a mozgósítás

Azok mozgósítása is kulcsfontosságú, akik az első fordulóban nem szavaztak. A választási részvétel csak 53 százalék körüli volt. Szakértők szerint a magasabb részvételi arány inkább Dannak kedvez, mivel Simion és Georgescu dühös támogatóit már az első fordulóban is erősen mozgósították. Plate: „Azok a szavazók, akik félnek egy George Simion elnök alatti jövőtől, most mozgósíthatók a második fordulóra”.

Csak a múlt hét végén Bukarestben és más romániai városokban tízezrek vonultak az utcára, hogy Európa mellett tüntessenek. „Románia Európára szavaz jelszóval közvetve Dan támogatására szólították fel a román társadalmat.

És akkor az erdélyi magyarok

Az erdélyi magyarok nem igazán bíznak a magyarellenes kijelentéseiről is elhíresült Simionban - lásd a Hargita megyei eredményeket bemutató poszt. Ehhez képest komoly vihart kavartak Orbán Viktor szavai, aki a felújított Tihanyi Bencés Apátság átadóján kitért rá, hogy a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténységgel kapcsolatban. 

Orbán ezután idézte a magyarellenes, szélsőjobboldali és oroszbarát AUR párt jelöltjét, az első fordulót megnyerő George Simiont, aki szerint a nemzetek Európájának és a keresztény Európának van itt az ideje, és harcolni kell a jogért, hogy európai polgárok lehessünk.

„Teljesen egyetértünk” – fogalmazott erre Orbán Viktor.

"Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal, nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmi elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben", mondta a miniszterelnök. 

Simion azonnal lecsapott a lehetőségre, fizetett posztban népszerűsítette a kijelentést. 

Eközben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) intenzíven Simion ellen kampányolt. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor magyarellenesnek nevezte az AUR jelöltjét. A párt azonban Orbán Viktor Simionnal szimpatizáló mondataira közvetlenül nem reagált, annak ellenére, hogy a miniszterelnök gyakorlatilag teljesen szembefordult a szövetségesnek számító RMDSZ álláspontjával.

Az erdélyi történelmi egyházak is arra szólították fel a híveket, hogy az elnökválasztás második fordulójában május 18-án „szavazatukkal támogassák azt az államelnökjelöltet, aki figyelembe veszi minden állampolgár – így a mi közösségünk – jogait, értékeit, és hozzájárul a békés együttéléshez. Azt, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására, a társadalmi élet fejlődésének és az államigazgatás hatékonyságának elősegítésére, Románia európai úton való megtartásának biztosítására”, ismerteti a Transtelex. 

Hogy mi várhat az erdélyi magyarokra Simion győzelme esetén, arról az uh.ro újságírója írt tanulságos publicisztikát. 

Romániai elnökválasztás: a második kör

Helyi idő szerint vasárnap reggel 7 órakor - közép-európai idő szerint 6-kor - kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.

Mivel már a második fordulóról van szó, a szavazólapon csak két név szerepel: George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje és a független Nicusor Dan.

Közülük az lesz elnök, aki ellenfelénél több érvényes voksot szerez.
A külföldön élő vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak. A többmilliós román diaszpóra számára - a korábbi torlódások elkerülése érdekében - minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön.

Magyarországon a román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok.
A közvélemény-kutatások szerint a két jelölt között nagyon szoros küzdelem várható, ennek megfelelően rekordmagas részvételre lehet számítani.

Pénteken és szombaton mintegy kétszer annyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás május 4-i első fordulójának első két napján.

A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.

Az első fordulóban a román népnek tisztelet követelő, szuverenista jelszavakkal kampányoló George Simion, a hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnöke az érvényes voksok 41 százalékát, a "becsületes Románia" összefogását sürgető Nicusor Dan, Bukarest európai uniós elkötelezettségű főpolgármestere pedig a szavazatok 21 százalékát szerezte meg.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az erdélyi, partiumi és bánsági magyar püspökök, a magyar felsőoktatási intézmények vezetői és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazásra és Nicusor Dan támogatására biztatták az erdélyi magyarokat, megakadályozandó, hogy az úzvölgyi temetőgyalázásról, a magyar oktatás és nyelvhasználat elleni támadásairól elhíresült Simion kerüljön a román elnöki hivatalba és a magyarellenes AUR alakítson kormányt.

A szavazókörök - külföldön és belföldön egyaránt - romániai idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig. Az exit poll-felméréseket urnazáráskor ismertetik a hírtelevíziók.

Tánczos Barna: ne hagyjuk, hogy a magyargyűlölők, a szélsőségesek nyerjenek!

Ne hagyjuk, hogy a magyargyűlölők, a magyarellenesek, a szélsőségesek nyerjenek! - jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter, miután leadta voksát a Hargita megyei Csíkszentkirályon. A romániai elnökválasztás vasárnapi második fordulójában való részvételre kérik az erdélyi magyarokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) más politikusai is.

Az RMDSZ szenátora a székelyföldi községen, a Vitos Mózes Általános Iskolában szavazott, ahol elmondása szerint maga is tanult, és ahol utána generációk nőttek fel és tanultak magyarul, magyar iskolában.

Az RMDSZ hírlevele szerint a voksolást követően elmondta, azért járult az urnákhoz, hogy az erdélyi magyaroknak ne kelljen attól tartaniuk, hogy elveszik tőlük a már megszerzett jogaikat.

A román kormány pénzügyminisztere hozzátette: azért is élt szavazati jogával, hogy a megismételt elnökválasztás után Romániának "még legyen esélye" elkerülni a gazdasági válságot. Tánczos Barna arra buzdította az erdélyi magyarokat, éljenek szavazati jogukkal.

"Ne hagyjuk, hogy a magyargyűlölők, a magyarellenesek, a szélsőségesek nyerjenek!"
- jelentette ki.

Cseke Attila fejlesztési miniszter Nagyváradon voksolt, elmondása szerint arra a jelöltre, aki Európa felé viszi Romániát, és nem a múltba, Kelet irányába.

A sajtónak úgy nyilatkozott, a vasárnapi választásokon a romániai magyarok, a partiumi, bihari magyar közösség jövője, jogai, anyanyelve és iskolái "forognak kockán".

Az RMDSZ szenátora hangsúlyozta, hogy a magyarellenességre egyetlen válasz van: az egységes magyar szavazat.
Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője, Kolozs megyei parlamenti képviselő arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt a román elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.

A Kolozsváron voksoló politikus a szavazást követően úgy nyilatkozott: olyan jelöltre adta le voksát, "aki nem gyűlöli az erdélyi magyarokat, nem akarja száműzni őket az országból, nem szüntetné meg a magyar iskolákat, és nem ellensége a magyar nyelvnek".
Aláhúzta, fontos, hogy a kolozsvári és erdélyi magyarok minél nagyobb számban menjenek el szavazni, és olyan jelöltet támogassanak, "aki nem gyűlöl bennünket" - idézte Csoma Botondot az RMDSZ hírlevele.

Magas a részvételi arány

Délelőtt 10 óráig a jogosultak 9,45 százaléka adta le voksát, 21 százalékkal többen, mint az első forduló első három órájában. A részvétel a tavaly júniusi összevont önkormányzati és európai parlamenti választásokon 10 óráig feljegyzett részvételt is 6 százalékkal meghaladta.

A magyar többségű székelyföldi megyékben most is elmarad a részvétel az országos átlagtól, de másfél-kétszerese a két héttel ezelőttinek, és magasabb, mint a tavaly júniusi.
Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 9 százaléka adta le voksát (a két héttel ezelőtti 5,8 százalékhoz képest), Kovászna megyében a jogosultak 8,8 százaléka voksolt a reggeli órákban (a május 4-i 5,4 százalékhoz képest).

Maros megyében most 8,6 százalékos révételt (két hete 6,6), Biharban 8,4 százalékosat (6,5), Szatmár megyében 6,9 százalékosat (5,4) jegyeztek fel az első három órában.

Külföldön már péntek reggel megkezdődött a szavazás. A romániai szavazóhelyiségek megnyitásáig már 745 ezren szavaztak külföldön, majdnem kétszer annyian, mint az első fordulóban pénteken és szombaton. Május negyedik vasárnap reggel 7 óráig 400 ezer voksot adtak le a külföldön élő, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok.

A jelöltek és a vezető politikusok már a reggeli órákban leadták voksukat, hogy polgártársaikat is részvételre buzdítsák.
A szuverenista jelszavakkal kampányoló George Simion, a hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnöke a főváros egyik elővárosának számító Mogosaian adta le voksát, mentora, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztáson élen végzett, de a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül kizárt, fasiszta propaganda és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu társaságában.

Simion azt mondta, hogy a román népet ért igazságtalanságok és visszaélések ellen, illetve egy olyan jövőért szavazott, amelyben a románok jövőjét kizárólag a románok döntik el. A két politikus eredetileg a szavazóhelyiségben akart nyilatkozni a sajtónak, de a rendőrség kitessékelte őket. "Nem szép, ahogy viselkednek velünk, de nem probléma" - mondta Simion a rendőrnek.

A európai elkötelezettségét hangoztató Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere szülővárosában, az erdélyi Fogarason adta le voksát.

Azt mondta, azokra a hallgatag, becsületesen dolgozó román állampolgárokra gondolva szavazott, akik úgy érzik, nincs aki képviselje őket.

Mint mondta, az első fordulóban eldőlt, hogy a románok változást akarnak, ő pedig olyan változásra voksolt, amely nem elszigeteli, hanem az európai partnerekkel való együttműködés felé viszi az országot, nem kalandba és nem megosztja, hanem párbeszédre készteti a társadalmat.

Borítókép: Szavazó a megismételt romániai elnökválasztás második fordulójában az erdélyi Csíkszeredában kialakított szavazókörben 2025. május 18-án. MTI/Veres Nándor