Rohonci tömegmészárlás: ismét kutatnak a kivégzett magyar munkaszolgálatosok sírjai után

A szóba jöhető terület nagyságát 89 hektárban határozták meg (körülbelül 180 futballpálya) - a korábbi sikertelen kutatások, korabeli légifelvételek, geofizikai mérések alapján ekkora részt kell átkutatni. 1969 óta próbálják megtalálni a kivégzettek sírjait, eddig különböző módszerekkel 6,3 hektárt sikerült átvizsgálni. 
 

A jelenlegi kutatás alapját az amerika légierő 1945. februárjában készített légifotói jelentik. A szörnyűséges mészárlás helyszínétől, a Kreuzstadltől (a formája alapján Keresztpajtának nevezett épület, amely a munkaszolgálatások szálláshelye volt) keletre és délre különböző hadállások, tankelhárító-, futó- és védőárkokláthatóak. Mivel 1945 nyarán szintén készültek légifelvételek, kiderült, hogy a védművek egy része megváltozott vagy el is tűnt. Nem hivatalos információk szerint a szakértők azt gyanítják, ilyen részeken temethették el a kivégzett munkaszolgálatosokat. Idén a Remise-nek (Remíz) nevezett erdőrészlettől keletre fekvő szántóföldeken folyik a kutatás. 

A rohonci vérengzés
 

Az Átlátszó tavaly készített riportot a még mindig sok homályos ponttal bíró történetről, a portálnak Vadász Gábor - akinek édesapja és nagybátyja volt a kivégzettek között - foglalta össze, mi történhetett 1945 márciusában:

“Mintegy kétszáz körüli magyar munkaszolgálatost raktak fel Kőszegen a vonatra. Oberwarton megállapították róluk, hogy ezek az emberek mégsem munkaképesek, így visszairányították a szerelvényeket Rohoncra. Virágvasárnap előtti szombaton, 6 óra után érkeztek meg az elgyötört teremtmények a rohonci pályaudvarra. A vasútállomáson kirakták őket, már volt közöttük néhány halott, akiket valahol ott el is temettek. A többieket hét fuvarral átvitték a Keresztpajtához, ez az épület is a Batthyány majorság része volt. Itt a fogvatartottak a rohonci nácik utasítására már nem kaptak enni. Aztán a kastély vendégei ötvenesével tarkón lőtték őket, majd visszamentek mulatni.“

A bécsi államügyészség 1947. évi rekonstrukciója szerint a Keresztpajtánál őrzött második csoportnak, a beteg munkaszolgálatosoknak le kellett vetkőzniük, majd a kastélyból érkezett borgőzös nácik részben levadászták, részben ötvenesével tarkón lőtték őket, de voltak, akiket agyonvertek.

A késő éjszakai öldöklést az elbeszélések szerint két-három ember élte túl. Rohoncon vesztette életét, Vadász Gábor családtagjain túl többek között Fenyő László költő, műfordító, kritikus, aki a Nyugat második nemzedékének tagja is – mondta el a már idézett interjújában Szita Szabolcs. Fenyő emléktáblája az idén került fel a Keresztpajta oldalára.
 

A teljes cikk itt olvasható