Repülővel Szombathelyre: reptereket fejlesztene a kormány (avagy ki emlékszik a Tófürdőn felállított gépre?)

Ha nincsen terv, akkor készüljön

A kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos, és összefüggésben van a beruházás-ösztönzéssel - mondta pénteken Székesfehérváron a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.


Magyar Levente a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén arról beszélt, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopát a megyei jogú városok hálózata adja, ezért a fejlesztésükben szeretne a kormány szorosabban együttműködni a helyi vezetőkkel. Az államtitkár azt kérte a városvezetőktől, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket, vagy a már létezőket adják át a minisztériumnak.

Trianon 100. évfordulóján azt is meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a határon átnyúló közlekedési beruházások, projektek, amelyeket a következő években meg lehetne valósítani - fűzte hozzá az államtitkár. 
 

Szükség lenne egy regionális repülőtérre

Egy 2006-os, az önkormányzat által megrendelt tanulmányban (Új impulzusok - A 2007-2013 időszak stratégiai jelentőségű fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében, készítők: Dr. Csapó Tamás, Magyar Márta, Dr. Palkovits István) bukkantunk nyomára a repülőtér lehetséges fejlődési irányát felvázoló koncepciónak. Ebben a szerzők azt írják:

A légi közlekedés, mint egyre inkább felértékelődő közlekedési mód egyáltalán nem megoldott a tágabb térségben. A Szombathelyhez legközelebbi két jelentős reptér a bécsi és a grazi, mindkettő 120-140 km távolságban, ráadásul közülük a grazi kapacitásának a határán működik. Belföldön a régióban található a sármelléki és a péri repülőtér, de még csak az előbbi működik és fogad/küld járatokat, az utóbbi fejlesztés alatt áll. Egyik sem tekinthető Szombathely kiszolgálása szempontjából relevánsnak.

Az elmúlt két-három évben jelentősen megnőtt a légi forgalom iránti kereslet, különösen a „fapados” járatok elterjedésének következtében. Az elkövetkező években az előrejelzések szerint Kelet-Közép-Európa reptéri kereslete az elmúlt időszakhoz hasonlóan jelentősen tovább fog emelkedni, különösen hazánkban. A városnak és tágabb vonzáskörzetének (beleértve Közép-Burgenlandot) szüksége van, elsősorban a turizmus és a gazdaság további fejlődése szempontjából egy regionális jelentőségű repülőtérre. 
 

A projekt magában foglalja egyrészt a repülőtér kialakítását, másrészt közlekedési feltárását. A repülőtérnek a Szombathely – Gencsapáti - Söpte önkormányzatok tulajdonában lévő egykori polgári repülőtéren történő kialakításához hozzátartozik a kifutópálya teljes felújítása, illetve a le- és felszállást irányító műszaki rendszer megépítése és a fogadóépület korszerűsítése, beleértve irányítótornyot, hangárokat, szervizt, biztonsági épületeket, éjszakai világítást, melyek kiegészülhetnek logisztikai és a szolgáltatói tevékenységek objektumaival. A közlekedési feltárás egy 5 km hosszú, a repülőteret érintő közút megépítését jelenti, amely része lenne a Szombathelyt elkerülő útvonalnak, annak északkeleti részét jelentené. 

A tanulmány kitér a költségekre is, azonban ezek 2020-ban vagy a következő években teljesen másképp alakulnának. 

Felszállás a trianoni emlékrepülésen a szombathelyi repülőtéren. Kéri a minisztérium a fejlesztési terveket Fotó: Nagy Jácint

Szombathely – Budapest légijárat
 

Szombathely a II. világháború után jó ideig fontos állomás volt a belföldi légiforgalomban, amely azonban különböző okok miatt a hatvanas évek végén megszűnt. A Budapest-Szombathely légijáratok történetéhez 1946-ig kell visszatekinteni.

Az első magyar légitársaság 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Rt. néven,  majd 1946-ben a szovjet Aeroflottal együtt hozták létre Maszovletet (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.), amely 1954-ig működött - ekkor született meg a Malév.  A belföldi járatokat a Maszovlet indította 1946-ben, Budaörs és Debrecen, illetve Szombathely között. 1947-től kötötte össze repülőjárat a fővárost Miskolccal és Péccsel, a következő években pedig Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, és Zalaegerszeg kapcsolódott be a vonalhálózatba. Siófokra nyáron közlekedtek járatok. Egyre sikeresebbnek bizonyultak 1954-től a körjáratok, az ügyes menetrendi tervezés révén bizonyos közös pontokon át is lehetett szállni egyik körről a másikra. Ilyen volt például a Budapest–Győr–Zalaegerszeg–Nagykanizsa–Budapest vonal, vagy a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen illetve a Szeged–Békéscsaba–Debrecen vonal.

 Vonzerőt jelentett az alacsony tarifa is, ez nem haladhatta meg a gyorsvonati első osztályú jegy árát. Más kérdés, hogy ehhez állami dotációra is szükség volt. Amiből aztán egyre kevesebb lett, olvasható dr. Kalocsai Péter könyvében, amely a szombathelyi polgári repülés történetéről szól.
A belföldi repülőflottát ekkor már jelentős állami támogatással működtette a Malév, például 1966-ban 10 millió Ft árkiegészítésre volt szükség, pedig 1963-tól fokozatosan álltak le a belföldi járatok. Az új gazdasági mechanizmus miatt az állami szerepvállalás, árkiegészítés megszűnt. A légitársaságnak újra kellett gondolnia működését, gazdálkodását. A továbbiakban nem fűződött semmilyen érdeke a veszteséges belföldi légforgalom fenntartásához. Ugyanakkor a külföldi utasforgalma és az abból adódó devizabevétele, nyeresége évről évre jelentősen emelkedett. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése játszott szerepet abban, hogy a MALÉV az 1967–1968. évi téli üzemszünet után Budapestről Pécsre, Szombathelyre és Zalaegerszegre nem indította újra a légi járatait. Egyedüliként csak a debreceni belföldi járat maradt meg még rövid időre.
 

Egy Li-2-es Szombathelyen: cukrászda, park, Tófürdő, szétbontás

A Li-2-es gépeket 1963-ban vonták ki a forgalomból, 1964. március 4-én érkezett meg Szombathelyre a Li-2T-s repülő, amit úgy vontattak végig a városon az egykori Turista Szálló ( később Liget Hotel, most Garda Hotel) elé, ahol nem egyszerű látványosságnak szánták, írja blogjában Pörneczi Tamás. A leselejtezett gép Budapestről Szombathelyre repült, ahol társadalmi munkában leszerelték a szárnyvégeit, hogy elférjen az utcákon.
 

A terv az volt, hogy a budapesti Kis Pilóta nevű nevű cukrászdához hasonló egységet hoznak létre a vasi megyeszékhelyen is.
 

A repülőgépből bizonyára majd "Röpcsi" cukrászdának becézett gyermekcukrászda lesz. A gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt érdekes másodosztályú üzemegységünk 60-70 ezer forintba fog kerülni. A cukrászda különleges, másutt nem kapható süteményekkel, mint például repülőtorta, légzsáktorta, fagylaltkülönlegességek, - várja vendégeit, elsősorban gyerekeket. A repülőgép szárnya alatt színes gombákkal ellátott asztalok között a légikisasszonyok öltözékét viselő, csinos felszolgáló lányok viszik majd az üdítő italokat, hűsítőket, kávékat a vendégeknek, mondta a Vas Népének Csiszár Imre, a Vendéglátóipari Vállalat vezetője.

A Kis Pilóta cukrásza a budapesti Mázsa téren. Szombathelyen is hasonlót terveztek Fotó: Fortepan

Innét egy hónap múlva a Puskin-parkba (most Gayer-parkba) került, továbbra is cukrászdává akarták alakítani: benne vagy alatta a légikisasszonyok egyenruhájába öltözött felszolgálók főzték volna a kávét.
 

De nem lett belőle a szocialista béketábor cukrászati Hooterse, betolták a park kevésbé frekventált részére, ahol is szépen kezdett elenyészni, egyre több mindent szereltek le róla. 1965-ben visszavitték a reptérre, majd pedig 1970-ben a Tófürdőn állították fel, de nem lett belőle vendéglátó-egység. Kalocsai Péter szerint 1980-ban bontották szét az emblematikus gépet.

Végül a Tófürdőn állították fel a kiszolgált repülőgépet Fotó: Facebook
 

Borítókép: a Li2-es a Gayer-parkban, a mostani kézilabda-pálya helyén