Erdő Péter is ott van a pápaválasztás esélyesei között

A pápaválasztás időpontja és menete

A Ferenc pápa halála utáni konklávét, azaz a pápaválasztó bíborosi gyűlést, május 5. és 10. között tartják a Vatikánban, a Sixtus-kápolnában. A bíborosok titkos szavazással döntenek az új pápa személyéről. A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Ha nincs konszenzus, további szavazási fordulók következnek, amíg egy jelölt meg nem szerzi a szükséges támogatást. ​A 2013-as pápaválasztás során az évekkel később kiszivárgott információk szerint legalább öt külön voksolásra került sor, mire Ferenc pápa mögött kiépült a minősített többség. 

Fontos hangsúlyozni, hogy azok a bíborok, akik a pápa halálának napjáig, betöltötték a 80. életévüket, már nem vehetnek részt a konklávén, éppen ezért 252 bíborosból csak 135 szavazhat. Közülük 130-an a római katolikus egyházból érkeznek, öten pedig a Vatikánhoz hűséges, de keleti rítusú egyházakat képviselik. Magyarországon ilyenek az ország észak-keleti részén élő görög-katolikusok. Mint görög-katolikus egyházi vezető, az  ukrán Mykola Bychok lesz majd jelen a konklávén. Nem Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek lesz az egyetlen magyar a pápaválasztáson, Szerbiából, Német László, a belgrádi főegyházmegye metropolitája, érseke is ott lesz a konklávén. 

A szavazásokat követően a szavazólapokat elégetik, és a füst színe jelzi a döntés eredményét: fekete füst esetén még nincs pápa, fehér füst pedig az új pápa megválasztását jelzi. A fehér füst felszállása után a protodiakónus bíboros a Szent Péter-bazilika erkélyén kihirdeti: "Habemus papam!" ("Van pápánk!"), majd bemutatja az új egyházfőt. 

Ki lehet a következő pápa?

A New York Times​ és az olasz Il Foglio napilap összeállításai szerint a következő személyek számítanak a pápaválasztás esélyeseinek: 

Erdő Péter (Magyarország)
A 72 éves Esztergom–Budapesti érsek a konzervatív irányvonal egyik meghatározó alakja. Kánonjogi tudása és teológiai mélysége révén nemzetközi elismerést szerzett. Bár konzervatív nézetei miatt egyes körökben megosztó lehet, pragmatikus hozzáállása és diplomáciai érzéke miatt sokan képesnek tartják arra, hogy hidat építsen a különböző irányzatok között.​

Pietro Parolin (Olaszország)
A 70 éves Vatikáni államtitkár hosszú ideje a pápai diplomácia kulcsfigurája. Kínával és más országokkal folytatott tárgyalásai során szerzett tapasztalatait sokan értékelik, bár egyesek szerint hiányzik belőle a karizmatikus vezetői képesség.​

Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek)
A 67 éves, az Evangelizációs Kongregáció prefektusa, Ferenc pápa egyik közeli munkatársa volt. Progresszív nézetei és a perifériák iránti elkötelezettsége miatt sokan az "ázsiai Ferenc pápának" tartják. Azonban egyesek szerint túl liberális nézetei miatt megosztó lehet a konzervatívabb bíborosok körében.​

Matteo Maria Zuppi (Olaszország)
A 69 éves Bologna érseke, a Sant’Egidio közösség tagjaként ismert béketeremtő tevékenységéről. Ferenc pápa szellemiségét követve a szegények és a periférián élők támogatását helyezi előtérbe. Bár sokan támogatják, egyesek szerint túlzottan progresszív nézetei miatt nem biztos, hogy széles körű támogatást élvezne a konklávén.​

Jean-Marc Aveline (Franciaország)
A 66 éves Marseille érseke a vallások közötti párbeszéd és a migráció kérdéseinek szakértője. Ferenc pápa egyik kedvencének tartják, aki a decentralizált egyházmodell híve. Bár intellektuális képességei elismertek, viszonylag fiatal kora miatt egyesek hosszú pápaságot jósolnak neki, ami megoszthatja a bíborosokat.​

Pierbattista Pizzaballa (Olaszország)
A 59 éves jeruzsálemi latin pátriárka a Közel-Kelet békéjének elkötelezett híve. A hagyományok tiszteletben tartása mellett a modern kihívásokra is érzékenyen reagál. Fiatal kora miatt hosszú pápaságot jelentene, ami egyesek számára előny, mások számára hátrány lehet.​

Malcolm Ranjith (Srí Lanka)
A 77 éves Colombo érseke a hagyományos liturgia és a szegények melletti kiállás híve. Bár tapasztalata és elkötelezettsége elismerést vált ki, előrehaladott kora miatt valószínűtlen, hogy hosszú távú megoldást jelentene az egyház számára.

Fridolin Ambongo Besungu (Kongói DK)
A 65 éves kinshasai érsek az afrikai egyház markáns hangja, aki élesen bírálta a házasság előtti egyházi áldások engedélyezését. Bár Afrika még nem adott új pápát, Ambongo ambíciói miatt érdemes rá is figyelni.

Aki eddig a legközelebb volt hozzá magyarként: Bakócz Tamás 

A katolikus egyház történetében kevés nem olasz főpap került olyan közel a pápai trónhoz, mint Bakócz Tamás, Magyarország prímása. És noha a jelenlegi konklávéra készülődve Erdő Péter neve is felmerül a pápaválasztási esélyesek között, a történelem már ismer egy magyar főpapot, aki valóban eséllyel indult – és majdnem el is nyerte a tiarát.

Bakócz Tamás a 15–16. század fordulóján élt, s kivételes politikai és egyházi karriert futott be. Szerény sorból származott, de kitartásával és tehetségével a legmagasabb egyházi és világi pozíciókba emelkedett: esztergomi érsek, főkancellár, majd bíboros lett, sőt – ami rendkívüli a korban – a katolikus egyház egyik legbefolyásosabb alakjává vált. 1512-ben Rómába utazott, hogy részt vegyen az V. lateráni zsinaton, ahol a pápai udvar szűk köréhez tartozott. II. Gyula pápa 1513 februári halála után Bakócz nem csupán névleges pápajelölt volt: a pápaválasztás idején három bíboros – köztük ő – irányította átmenetileg a Pápai Államot, és több forrás szerint is valós esélye volt a megválasztásra.

A magyar származás azonban döntő akadálynak bizonyult. Az olasz származású bíborosok – különösen a befolyásos Mediciek – inkább Giovanni di Lorenzo de’ Medici, azaz a későbbi X. Leó megválasztását támogatták. Bakócz így hiába bírta sokak támogatását, végül alulmaradt. Az új pápa, részben hogy eltávolítsa Rómából riválisát, teljhatalmú legátussá nevezte ki a magyar főpapot, és megbízta egy törökellenes keresztes hadjárat megszervezésével. Bakócz hazatért, el is kezdte a toborzást, ám az események kisiklottak: a kezdeményezésből lett a véres Dózsa-féle parasztfelkelés, amely súlyos belpolitikai következményekkel járt, és a bíboros politikai bukását eredményezte.

A pápai trónhoz vezető út végleg lezárult számára. Visszavonult esztergomi székhelyére, ahol 79 éves korában hunyt el – az egyetlen magyar, aki tényleges eséllyel pályázott a pápai címre.

Fotó: Erdő Péter/Vatican News