Összművészeti látomás utassal és holdvilággal: Magyar Bori és Prieger Zsolt a Savaria moziban

Szóból, hangból, képből  álló utazás veszi kezdetét csütörtök este a Savaria moziban: Szerb Antal levelei, regényei, gyermekkori munkái, a róla szóló emlékek zenés-vizuális-nyelvi szövetbe szőve keltik életre az író, irodalomtörténész, barát, tanár, szerető legendáját.

A filmvásznon  a nyitókép, a gomolygó dantei erdő, a fülben a gomolygó dallam a második világháború ordas eszméinek terjedését idézi meg, mikor a szörnyeteg elindul, s halad a célja felé. A vászon előtt Prieger Zsolt és Magyar Bori hangja, szava, éneke, párbeszéde szövődik közös ritmusba a filmkockák, fotók, fantáziák alkotta képi világgal. 

Az asszociációsnak ható technika magával ragadó, egy ütemre lélegzünk az előadással, mely éppúgy szól Szerb Antalról, irodalomról és történelemről, mint életről és halálról,  logoszról és barbárságról. Éppannyira szürreális, mint amennyire húsbavágón valóságos, s éppannyira huszadik, mint huszonegyedik századi.

Egy olyan, feledésbe merülő világról beszél, melyben a regényolvasás lételem.

“Valaki leül vagy lefekszik egy lehetőleg zavartalan helyre és papírra vetett jelek segítségével tudomásul vesz bizonyos sablon szerint lebonyolódó történeteket, melyekről tudja, hogy elejüktől végig hazugságok. Közben esetleg hagyja, hogy kifussék a tej vagy elmúljék a randevú ideje.“ 

Naplórészleteket hallunk, Szerb Antal, "Tóni" diáktársát, volt tanítványát, a vásznon felvillan sármos alakja, a "magyar anyanyelvű zsidóé", aki nem ment, mikor elutazhatott volna, sőt, a haláltáborból sem szökött, hiszen "eddig sohasem követett el törvénysértést".

Kimaradhatatlan az Itália iránti rajongás, A harmadik torony, az Utas és holdvilág mondtatai úsznak a térben, egyáltalán az ebben kifejeződő, halálig tartó életszeretet, a tenger, a szépség imádata.
Róma, Párizs, Budapesttel bejön a magyarság, a magyar remény a reménytelenségben – a vásznon groteszk haláltáncban pördülnek, repülnek, úsznak halovány csontvázak. Hiszen Róma, Párizs, Budapest vagy a könyvtárak, mindez nem számít. 

"Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami." 

A szörnyeteg közeledése című  Szerb Antal-novellával kezdődik, s ér is véget Prieger Zsolt és Magyar Bori megannyi képzettársítást, gondolatot útnak indító expresszív utazása, melynek napjaink, akarva akaratlan, borongós aktualitást adnak.

Tp
Fotók: Nagy Jácint