Országos versenyt nyert Andor Sára

– Mióta vonzódik a történelemhez, és milyennek látta a versenyt?

– Családi hagyomány, szinte mindenkit érdekelnek a régmúlt dolgai, de talán a nővéremnek köszönhetem a legtöbbet, aki rendszeresen indult történelemversenyeken. Hetedikes koromban én is csatlakoztam hozzá. Mindkét történelemtanárom, Varga Zoltánné és dr. Vígh Kálmán is nagy szerepet játszott ebben. Az érettségihez hasonló tesztfeladatsor volt az első lépcsőfok, a következő fordulóban pedig négy megadott témában kellett esszét írni. Akik ezt sikerrel teljesítették, azok írhattak pályamunkát három megadott témakörből. A magyar sorsfordulók a 16. századi humanista történetírásban témát választottam, ezen belül az 1526-os év három királyának a mohácsi csatában való szerepvállalását dolgoztam ki. Három humanista történetíró, Brodarics István, Caspar Ursinus Velius és Istvánffy Miklós  munkái alapján tárgyaltam 1526 három királyának,  Habsburg Ferdinándnak, Szapolyai Jánosnak és II. Lajosnak a mohácsi szerepvállalását.

– Ha teljesen kívülállónak kellene elmesélni 1526 történéseit, hogyan tudná összefoglalni?

– Ekkor volt a mohácsi csata, amely a magyar történelem egyik sorsfordulója, ezt követte az ország három részére szakadása és a viharos, 16. századi magyar történelem. A csata idején a király II. Jagelló Lajos volt, aki a csatában vagy inkább az onnét való menekülés során veszítette az életét. Ezt követően az ország élére két király került, és a királyválasztások után huzamosabb ideig két uralkodója volt az országnak. A történetírók igyekeztek a bonyolult korszakot feldolgozni, de az írásaikban azért érződik, hogy melyik oldalhoz tartoznak a két erős politikai táboron belül. Ezért az eseményeket mindenki egy kicsit máshogyan, saját szemszögéből, az uralkodóját jobb színben feltüntetve próbálta megörökíteni.

– Úgy tűnik, már 500 évvel ezelőtt is legalább kétféle írást kellett elolvasni az igazság kibogozásához.

– Igen, számomra is ez volt a legfontosabb tanulság a pályamunka megírásánál, hogy sohasem elég egy forrásból tájékozódni, úgy nyerhetünk komplex képet egy eseményről, ha több szempontból is megvizsgáljuk. A pályamunkának 20-30 oldalasnak kellett lennie, az enyém 30 lett, egy kicsit előbb nekiálltam. Az eredmények alapján bíztam abban, hogy továbbjutok. A pályamunka megvédésekor izgultam, mert nem voltam még ilyen szituációban. Nagyon pozitív élmény volt, a saját tapasztalataimat kérdezték, illetve már előtte megkaptuk a bírálatot. Azt a tanácsot adták, hogy inkább a hitelesebb forrásokat válasszam a történelmi folyóiratok és honlapok helyett, azaz a történészek által írt könyveket javasolták. Az utolsó fordulóban egy tételt kellett húzni, ez pedig Otto von Bismarck politikai pályafutásának a bemutatása volt. Elsősorban a német egység kialakulásáról és az I. világháborút megelőző szövetségi rendszerek létrejöttéről beszéltem. Az egységes Németország a 19. század második felében jött létre porosz vezetéssel, és ennek volt a vezető alakja Bismarck. Véleményem szerint nagyon tehetséges, politikai éleslátással bíró politikus volt. Ő fogalmazta meg, hogy ha öt nagyhatalom irányítja a világot, akkor igyekezz mindig hármasban lenni. Talán ez figyelhető meg a szövetségi rendszerek alakulásában. Arról is beszélt, hogy nincsenek állandó szövetségeseink, állandó érdekeink vannak. Nagyon örültem, hogy megnyertem a versenyt, úgy éreztem, kifizetődött az előző évek munkája is.

– Milyen tervei vannak?

– Az ELTE jogi karán szeretném folytatni a tanulmányaimat, a humán irány mindenképpen marad. Ügyvédi vagy bírói pálya tetszene, de inkább az egyetemi éveimre hagyom, hogy milyen terület érdekel majd. A sportot is nagyon szeretem, a labdarúgás nagyon közel áll hozzám, a családommal gyakran járunk Haladás-meccsekre. A zenét is kedvelem, szívesen gitározom szabadidőmben.

– Vagyis egy kicsit reneszánsz ember, akit rengeteg dolog érdekel a világból?

– Igen, igyekszem mindig nyitott maradni, szívesen ismerek meg új embereket, igyekszem új dolgokat kipróbálni.
 
 

Török Tibor
Fotó: Nagy Jácint