Nőtt az ásványvíz-, üdítő- és gyümölcsléforgalom az idén az első három negyedévben
Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.
A közlemény szerint az első három hónapban az ízesített víz és szénsavas üdítőital kivételével minden terméktípus fogyasztása csökkent. A következő fél évben viszont jelentősen nőtt a forgalom, amit a közlemény a járvány enyhülésével, valamint a vendéglátás bővülésével magyaráz. Éves összevetésben az ásványvizek eladása az első negyedévben csaknem 15 százalékkal csökkent. A második negyedévben 16 százalékkal, a harmadikban 9 százalékkal nőtt ugyan a forgalom, de a járvány előtti szinttől így is több mint 7 százalékkal maradt el.
Az ízesített vizek és szénsavas üdítőitalok eladása alig változott az év elején, majd 6 százalékkal és 1 százalékkal nőtt. A korábbi időszakhoz képest 3 százalékos visszaesésben maradt. A második és harmadik negyedév bővülése ellenére az összforgalom a járvány előtti időszakhoz képest átlagosan 3 százalékkal csökkent, legnagyobb mértékben a nektároké. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség a magyarországi ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 90 százalékát képviseli. Tagvállalatai évente mintegy 250 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, és közvetlenül 4 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon - közölték.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.