Nincs helye a vakcina-diszkriminációnak

Miközben Magyarországon már közel 4,5 millióan kapták meg a koronavírus elleni vakcina legalább egyik adagját, és a többi tagországban is látványosan növekszik az átoltottság, az uniós csúcsszervek a kontinens megnyitásának lehetőségeit mérlegelik. A szabad mozgást az összes tagállam által elfogadott digitális zöldigazolvány fogja biztosítani, ami vakcinaútlevélként Európa összes lakosáról tartalmazni fogja, hogy:

    • az illető kapott-e már Covid-19 elleni védőoltást,
    • negatív eredménnyel lett-e tesztelve
    • vagy felgyógyult-e már a betegségből.

Az igazolvány nagy innovációja lesz, hogy papíralap mellett virtuálisan, akár egy mobilalkalmazásként is funkcionálni tud, a hitelességét egy alapvető információkat tartalmazó QR-kód és egy digitális könyvjelző fogja biztosítani. A döntéshozók között nagy az összhang azzal kapcsolatban, hogy ezzel az e-okmánnyal az uniós polgárokat, vagy az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat, bármilyen feltétel nélkül mentesíteni kell a szabad mozgás korlátozása alól – ez az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve. Ha egy tagállam továbbra is karanténra vagy tesztelésre kötelezi a digitális zöldigazolvány birtokosait, akkor erről értesítenie kell a Bizottságot és az összes többi tagállamot, és meg kell indokolnia ezt a döntését.

A technikai részleteken kívül azzal kapcsolatban is nagy az egyetértés, hogy még lehetőleg az turistaszezon előtt életbe kell léptetni a rendszert. Sajnos az egészségügyi és a politikai kérdések már nem ilyen könnyen rendezhetőek: több európai ország sem adna vakcinaútlevelet azoknak, akiket az Európai Gyógyszerügynékség rendszerében nem elfogadott szerekkel oltottak be. Ha kitartanak az álláspont mellett, az több mint egymillió, kínai vagy orosz vakcinával beoltott magyar állampolgár lehetőségeit szűkítené be. 

Az április vége óta tartó vitában Donáth Anna határozottan felszólalt a vakcina-diszkrimináció ellen. Lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Momentum és a Renew Europe EP-frakció szerint elfogadhatatlan, hogy a keleti vakcinákkal beoltott állampolgárok utazási lehetőségei csorbuljanak, mert felelős állampolgárként, nemcsak a saját, de a köz védelmének érdekében is beoltatták magukat. A politikus kiemelte, hogy a magyar kormány felelőssége, hogy nem a gyógyszerügynökség irányelveit követte a vakcinabeszerzéseknél, ezért a magyarokat nem lehet büntetni. Az EP-képviselő bízik benne, hogy heteken, akár napokon belül a gyógyszerügynökség és az Egészségügyi Világszervezet is zöld utat ad a keleti vakcináknak. Ha ez megtörténik, június közepére már minden védett uniós állampolgár kézhez kaphatja a vakcinaútlevelét.

Társadalmi biztonság az Euroinfóban

A Szombathelyi Televízió uniós magazinjának legújabb adásában a társadalmi és szociális biztonság került napirendre. Az SZTV-nek Donáth Anna is nyilatkozott, aki tagja az Európai Uniós polgárok védelméért dolgozó egyik legfontosabb testületnek, a külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottságnak. 

A fiatal EP-képviselő elmondta, hogy a digitális társdalom kialakulásával Európa legnagyobb kihívásai közé került a félretájékoztatás, más néven fake news vagy dezinformáció. A bizottságban egyáltalán értelmezni és felmérni próbálják, hogy a kontinens milyen veszélyekkel áll szemben. Mellette Magyarországról is egyre gyakrabban esik szó a külföldi beavatkozási kísérletek kapcsán.

Donáth Anna a magyar kormány keleti nyitását, aktuálisan a Fundan Egyetem Budapestre költözését  említette példaként, de uniós szinten a befektetési bankok tevékenységét, az 5G-hálozatok telepítését és a letelepedési kötvényeket is szóba hozta. Utóbbi esetében nagyon nem mindegy, hogy egy tagállam hogyan és kiknek nyit ajtót a Schengeni határokon belülre.

Donáth Anna hozzáfűzte: „Sok munkát ad nekünk felderíteni, hogy a magyar kormány keleti nyitásának következtében milyen rizikófaktorok jelenhetnek meg Európában, például a Fundan Egyetem Budapestre költözésétől is sokan tartanak. Mellette foglalkozunk az 5G hálózat kitelepítésével kapcsolatos tagállami stratégiákkal, a befektetési bankok pénzmozgásaival és a letelepedési kötvényekkel, hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy tagállam hogyan és kiknek nyit meg egy ajtót a schengeni határokon belülre.”

CsA

Fotó: European Parliament

Nézze vissza az Euroinfo májusi adását a Szombathelyi Televízió YoutTube-csatornáján!