Németországig utaztak a gencsi tojások

– Mikor és hogyan jelent meg a tojáskarcolás Gencsapátiban?

– A karcolás eredetileg a pásztorok hagyománya volt. Úgy tudjuk, hogy a 19. század végén költözött a faluba Pungor tanító a feleségével, és ők avatták be a tojáskarcolás mesterségébe a helyi lányokat és asszonyokat. Mivel a karcolt tojások eladásából extra bevételre tudott szert tenni a család, a tojáskarcolást titokban, besötétített házban végezték, a férfiak pedig a ház előtt állva figyeltek arra, hogy tojásdíszítés mikéntje titokban maradjon.

– Hogyan adták el a tojásokat?

– A Gyöngyösapáti kastélyban nagymamán idején még az Apponyi grófok laktak, akik összegyűjtötték a faluban karcolt többezer tojást, és szekereiken Németországig vitték őket. A megmaradt tojásokat Kőszegen vagy Budapesten adták el. Akik ingyen utaztak, azok a fővárosig is elmentek, az én nagymamám a vasúti sín mellett, a fején tojáshordó kosárral gyalogolt ki a kőszegi piacra, és ott árult.

– Milyen tradíciója van a tojáskarcolásnak a családjában?

– A nagymamám Pungor tanítótól tanulta meg a karcolást, ő az édesanyámnak adta tovább, aki két nővéremet és engem tanított meg a mesterségre. Édesanyám kilencvenhét éves koráig karcolt. Én tízéves koromtól díszítem így a tojásokat. Nekem fiaim születtek, ők ugyan tudnak karcolni, de szabadidejüket mással töltik. Van egy másfél éves dédunokám is, remélem, hogy majd neki meg tudom mutatni ezt a néphagyományt.

– Maradt a nagymamájától tojás?

– Sajnos nem. De édesanyám azt mondta, hogy gyönyörű nefelejcseket készített, így, amikor nefelejcseket karcolok, akkor mindig a nagyikám jut az eszembe.

– Az év melyik időszakában kezdtek el válogatni, festeni és karcolni?

– Nem lehetett túl korán kezdeni, mert az 1980-as évekig teletojásokkal dolgoztunk, így sok vásárló húsvétkor meg is ette a tojásokat. A nagyböjt kezdetén indult el a tojások válogatása, festése és karcolása. A negyven nap alatt a lányok és az asszonyok a házkörüli munkák elvégzése mellett foglalatoskodtak tojáskarcolással.

– Mivel festettek, és hogyan karcoltak?

– Leginkább ruhafestéket használtak, mert az nem fakult ki. Én természetes anyagokat is használok, mint például céklát, sáfrányt, feketeribizlit.  Régen borotvával karcoltak, most már inkább tapétavágó késsel, azzal a legegyszerűbb és a legjobb.

– Az államszocialista időszakban is árultak vallási szimbólumokkal díszített tojásokat?

– Igen. A falusi emberek nagyon fanatikusak voltak, ez a falu is nagyon vallásos volt. Akkor is készítettek keresztet, Isten bárányát, kelyhet ábrázoló tojásokat is, ezek elvegyültek a többi között. Közelről nem vizsgálták, nem nézegették a tojásokat. 

– Milyen mintákat, szimbólumokat kedvel a legjobban?

– A legtöbbször virágokat, gyöngyvirágot, búzavirágot, pipacsot, nefelejcset, szegűt, margarétát, rózsát, tulipánt karcolok. Én csak karcolással díszítek tojásokat, az van a véremben. Ha én ránézek valamire, azt le tudom karcolni. 

– Honnan jön az ihlet? 

– Az engem körülvevő természetből veszem azokat a mintákat, amelyeket a tojásokra karcolok. A Feszty-körkép megnézése után még aznap lerajzoltam egy tojásra Árpád fejedelmet és a hét vezért. Másnap már nem tudtam úgy megrajzolni, mint az előző este. Amikor sokat voltam a családi szőlőbirtokon, akkor gyakorta megjelent a tojásokon a szőlő is. 

– Mekkora gyűjteménnyel rendelkezik?

– Nyolcvan darab olyan tojás van kiállítva, ami nem karcolással, hanem egyéb technikával készült, ezeket útjaim során kaptam vagy vásároltam. Vannak viaszos, patkolt, drótos, festett, horgolt, gyöngyös tojások is. Nekem a saját karcolt tojásaimmal együtt 800 darabból álló gyűjteményem van. 

– Manapság van érdeklődés a tojáskarcolás iránt?

– Igen! Több iskolás csoportot is fogadok, és felnőtteknek is tartok tojáskarcoló tanfolyamokat, ezeken idősebbek és fiatalabbak is részt vesznek. Beletanulnak a mesterségbe, nagyon lelkesek, egymás után töltik fel a fotóikat a közösségi oldalakra.

dr. Kisőrsi Zsófia 
Fotó: Nagy Jácint