Nemet mondtak a magyar helyreállítási tervre

Az Európai Bizottság (EB) addig nem hagyja jóvá a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg a kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően kivizsgálják a nemzeti hatóságok – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak az EB második jogállamisági jelentésének keddi bemutatását követően.

A biztos rámutatott: a jelentés rendszerszintű problémákat tárt fel a jogállamisággal kapcsolatban Magyarországon. Hozzátette: az Európai Bizottság kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében.

Reynders ismertette a jelentés Magyarországra vonatkozó pontjait:

• Magyarországra vonatkozóan a jelentés bevezetőjében megállapította, hogy az igazságszolgáltatási rendszer magas szinten digitalizált, és jól teljesít az eljárások hossza és hatékonysága tekintetében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége az új igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtében az eddigieken túlmenően további aggályokat vet fel. Aggályosak például azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet kinevezni. Az európai szemeszter keretében született, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán továbbra sem történtek megfelelő intézkedések. Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége.
• A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van Magyarországon, hatásköre azonban továbbra is korlátozott. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Noha a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta több magas szinten elkövetett korrupciós ügyben indult eljárás, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.
• A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van Magyarországon. A Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. A jelentős mennyiségű állami hirdetések továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára.
• A koronavírus-járvány visszaszorítására bevezetett rendkívüli intézkedésekkel Magyarország megnehezítette az információkhoz való időben történő hozzáférést a független médiumok számára. A független sajtóorgánumok és újságíróik továbbra is akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, és nyomás nehezedik a kormányzattal szemben kritikus civil szervezetekre.

Reynders szerint az Európai Bizottság tovább akar lépni a magyarországi (és a lengyelországi) helyzettel kapcsolatban: Be kell vetnünk az összes eszközt: hetes cikk szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás, és legújabb fejleményként az uniós támogatásoknak feltételt támasztó jogállamisági mechanizmus, és a tárgyalások a helyreállítási alapról. Ez már nem a megelőzésről szól, hanem a szankciókról.

Arra a kérdésre, hogy amíg a magyar kormány nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformot, nem lesznek uniós támogatások úgy válaszolt: Igen, de ezt már megmondtuk tavaly is. Most csak ezt ismételjük. Elég logikus, hogy a reformok hiánya aggaszt minket. Konkrét reformtervekre, új törvényekre van szükség, hogy lássuk a valódi elkötelezettséget.