Nem küldenénk katonákat: Márki-Zay rémhírterjesztésért feljelentette Szijjártót
Az egész azzal kezdődött, hogy a Direkt36 kedden megírta, 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügyminisztérium számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.
Oroszok a spájzban és a szerverszobában
A portál britokába jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot. A külügy kommunikációs csatornáinak orosz feltöréséről többek közt olyan volt állami tisztviselők osztottak meg velünk részleteket, akik az incidenst közvetlenül ismerő tisztviselőktől értesültek azokról.
Volt titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hekkercsoportjai állnak. Ezek a hekkerek egyrészt a korábban Putyin által is irányított Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek, másrészt az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak. A források elmondása szerint a magyar állami szervek régóta és jól ismerik őket, mivel már legalább egy évtizede folyamatosan támadják a kormányzati hálózatokat. A hazai orosz támadások legtöbbször más NATO-s országok elleni hekkelésekkel függenek össze, és a támadások beazonosításában a nyugati szövetség tagjai rendre együttműködnek, információkat osztanak meg.
A teljes, meglehetősen tanulságos anyag itt olvasható teljes terjedelemben.
Márki-Zay a Twitteren üzent?
Az ügyre Szijjártó Péter külügyminszter nem reagált, viszont a keddi Facebook-videójában arról beszélt, hogy ha a baloldal nyerne a választásokon, azonnal megkezdené a fegyverszállításokat Ukrajnába. „Márki-Zay Péter Twitter-üzenetéből, amelyet Ukrajna elnökének küldött, világosan látszik” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Márki-Zay Twitter-oldalán ilyen jellegű üzenetet nem sikerült fellelni, viszont március 24-én ezt írta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje:
A NATO-csúcstalálkozó előtt konzultáltam Wesley K. Clark tábornokkal, a NATO európai erőinek volt főparancsnokával. A beszélgetés is megerősített abban: Magyarország biztonságát a NATO garantálja. Neki is elmondtam: kormányváltás esetén nem megy magyar katona Ukrajnába.
A magyar katonák az országon belül védik Magyarország biztonságát. A NATO sem kíván katonákat küldeni, vagyis amikor mi a NATO-szövetség erősítése mellett érvelünk, akkor a béke és biztonság garantálását akarjuk.
Ezek után szerda reggel a Magyar Nemzet azt írta, „nemzetbiztonsági források” szerint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt stábja felvette a kapcsolatot az ukrán elnökkel, azaz Volodomir Zelenszkijjel.
Még a választást is befolyásolják?
Ezt követően Szijjártó Péter külügyminiszter a szerdai kormányülés után a Facebook-oldalán tett bejelentést. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter néhány napja felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, Ljubov Nepopot, „hogy a magyarországi választás befolyásolásának lehetőségéről konzultáljanak”.
„A sajtóban megjelent információ megfelel a valóságnak. Ezzel a magyar baloldal csúnyán lebukott. Lebuktak, hogy van egyeztetés, mégpedig folyamatos egyeztetés a magyar baloldal és az ukrán kormány képviselői között.
A magyar baloldal ígéretet tett arra, hogy ha kormányoznának, akkor azonnal döntenének fegyverek szállításáról Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az Európába, ezen belül Magyarországra irányuló kőolaj- és földgázszállítások szankcióját” – mondta Szijjártó, azt azonban nem részletezte, hogy pontosan melyik lapra utal ezzel.
Erre reagálva Zaránd Péter, az Egységben Magyarországért kampányfőnöke a Telexnek megismételte azt, amit kedden mondott a portálnak Szijjártó egy aznapi, hasonló állítására, hogy szerinte Szijjártó Péter külügyminiszter részéről nagyon olcsó kampányhúzás, egy egyszerű csúsztatás az egész azért, hogy elterelje a figyelmet a Direkt36 kedden megjelent tényfeltáró cikkéről, illetve az Orbán-kormány és saját személyes felelősségéről a magyarországi nemzetbiztonsági kockázatokat egyértelművé tévő orosz befolyásról.
Zaránd Péter szerint „Márki-Zay Péter Twitter-posztja, ahogyan semmilyen háttértárgyalása sem jelent biztonsági kockázatot a magyar emberek számára”, ellenben az egyértelmű, hogy Szijjártó Péter más érdekeket helyezett a hazaiak elé akkor, amikor vagy simán csak hagyta, vagy nem tett érdemi lépéseket a magyar külügy kötelékébe tartozók megóvása érdekében sem.
Márki-Zay feljelentést tett
Az ügyben szót kért a budapesti ukrán nagykövetség, ezt írták a Facebook-oldalukon:
"Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének kommentárja a Magyar Nemzet kiadványában megjelentekkel kapcsolatban: Ukrajna eddig sem avatkozott és ezután sem fog beleavatkozni Magyarország belügyeibe. A Magyar Nemzet ilyen jellegű kiadványokkal próbál minket bevonni a belső harcba, de mi nem hagyjuk provokálni magunkat. Javasoljuk, hogy a kiadó hagyjon fel az ukránellenes pánikkeltéssel, Magyarország ellenségeit máshol kell keresni."
Szerda kora este Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt Facebook oldalán tett közzé videót arról, hogy feljelentette Szijjártó Péter külügyminisztert és ezt írta:
"Rémhírterjesztésért feljelentettem Szijjártó külügyminisztert: NEM TÁRGYALTUNK ZELENSZKIJJEL ÉS NEM KÜLDENÉNK KATONÁKAT UKRAJNÁBA! Tudjuk, miről akarja elterelni a figyelmet a hazudozásával a külügyminiszter: arról, hogy orosz ügynökként viselkedve hagyta, hogy Putyin hekkerei egy évtizeden át hozzáférjenek a minisztérium legtitkosabb adataihoz.
A kormány oroszbarátsága veszélybe sodorja Magyarország biztonságát. Április 3-án együtt véget vethetünk zsarnok uralmuknak."
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.