Nem Joulupukki, hanem Jézuska hozza az ajándékot: karácsony a nagyvilágban

Mikor Zsuzsi 2001-ben kiköltözött Finnországba, a legfontosabb az volt, hogy mielőbb megtanulja a nyelvet, így nyelviskolába járt. Az igazán hatékony módszert azonban két kutyája segítségével találta meg: kutyasétáltatás közben megismerkedett egy szintén magyarvizsla-tulajdonos finn hölggyel, akivel az angol nyelvű kommunikáció után átváltottak a szigorúan csak finnre – Zsuzsi a kezdeti nehézségek után belejött. Az országban egyébként tanfolyamok is segítik a külföldiek beilleszkedését, ahol a nyelvtanulásra is hangsúlyt fektetnek. A tanfolyam munkahelyi gyakorlatát Zsuzsi a "vizslás hölgy" üzletében abszolválta: itt tökéletesítette a finn nyelvű kommunikációt.

Ezután állatorvosi asszisztensnek tanult, gyermeke született, majd visszatért az oktatásba: segédtanárként dolgozott értelmi fogyatékkal élőkkel. Három éve az oktatásból az egészségügy területére váltott – kitanulta az ápolói szakmát.
A közeledő ünnepről szólva elmesélte, hogy bár a finneknél karácsonykor a Télapó, azaz Joulupukki hozza az ajándékokat, ők megőrizték a magyarországi tradíciót, és a Jézuskát várják december 24-én. Viszont december 6-án sem látogatja meg őket a Mikulás, hiszen azon a napon a finnek a Függetlenség Napját ünneplik. Szentestén Zsuzsiék karácsonyfát díszítenek – a skandináv országban is terjedő műfenyődivattal szemben ragaszkodnak az igazihoz, még akkor is, ha ez kicsi, mint amilyen az idei lesz, amit gyökerestül vesznek, s az erkélyen vagy az erdőben kap majd helyet ünnepek után. 

A karácsonyi menüben, főként, ha magyar vendég is érkezik a házhoz, például Zsuzsi apukája is idelátogat, magyar ételek is előfordulnak, például töltött káposzta vagy székelykáposzta, de jobbára helyi ételek kerülnek az ünnepi asztalra. Népszerűek az ún. laatikko ételek, azaz sütőben készült egytálételek. Ilyen a perunalaatikko nevű rakott krumplis egytálétel, a porkkanalaatikko, ami répás-rizses vagy a kaalilaatikko, azaz a tepsis káposzta vagy káposztás egytálétel. Ezeket általában sonkával vagy kaviárral fogyasztják. 
Hal nélkül elépzelhetetlen a finn karácsonyi menü. Ünnepi fogás a vadlazac (lohi), amit ilyenkor nem füstölve, hanem sóban-cukorban pácolva készítenek el, ez a gravad lax. A pác három kötelező eleme a só, a cukor és a kapor. 12-24 óráig hideg helyen ebben a pácban/kéregben áll a hal, majd vékonyan szeletelve tálalják, s mártással – a klasszikus skandináv mártás  mustáros-majonézes – fogyasztják.

A magyar karácsonyi édességek közül Zsuzsi nagy kedvence és bravúrja a mákos és diós beigli. Finnországban tanulta meg elkészíteni az itt hagyományos joulutorttut, egy csillag alakú aprósüteményt, amit levelestésztából (akár fagyasztottból) sütnek, és szélforgó alakúra hajtogatnak, a közepét szilvalekvár díszíti és ízesíti. A magyarhoz nagyon hasonló mézeskalács is tradíció, ahogy az is, hogy a gyerekekkel készítik el: itt piparkakkunak nevezik, és glögit isznak hozzá. A glögi egy  forró, fűszeres ital, forraltborhoz hasonló, de általában alma- vagy áfonyaléből készül ánizzsal, fahéjjal ízesítve – mandulaszeletekkel és mazsolával töltik a pohárba. Az ünnep közeledtével a finn üzletekben megjelennek a mézeskalács ízű Joulu-csokik és a magyar szaloncukorhoz hasonló zselés és csokis édesség, amit a finnek karácsonyfára nem raknak, de tálban kínálják. A finn tejberizst a helyiek pár nappal karácsony előtt fogyasztják vagy karácsony napján reggelire: eldugnak benne egy mandulát, aki megtalálja, szerencsés: kívánhat valamit. 
 

Fotók: Pixabay

TP