MLSZ küldöttközgyűlés: Csányi marad az elnök, Rossi 2030-ig hosszabbított, jön az 5 magyart a kezdőbe ajánlás

Csányi újabb öt évre az MLSZ élén, Rossi is marad

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) május 9-én megtartott tisztújító közgyűlésén újraválasztotta Csányi Sándort, aki egyhangú szavazással, kihívó nélkül kapott ismét bizalmat a következő öt évre, írja a Nemzeti Sport. Az újraválasztott elnök bejelentette, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség 2030 júniusáig meghosszabbította Marco Rossi, a magyar válogatott olasz származású, de magyar állampolgárságú szövetségi kapitányának szerződését. Rossi 2018 óta irányítja a csapatot, két Európa-bajnokságra is kijuttatva azt, miközben stabilizálta a teljesítményt egy három belső védős rendszerrel. Legnagyobb sikerei közé tartozik az angolok és németek legyőzése a Nemzetek Ligájában, valamint a 2024-es Eb-re való egyenes ági kijutás. A világbajnoki részvétel egyelőre nem jött össze, a nemzeti csapat az 1986-os mexikói vb-n járt utoljára. Rossi vezetésével 74 mérkőzésen 34 győzelem és 17 döntetlen mellett 23-szor szenvedett veresége a válogatott - az olasznál többször csak Baróti Lajos ült a kispadon. 

Az MLSZ elnöke hozzátette: a szövetség elvárásként fogalmazta meg, hogy a férfi A-válogatott a 2026-os vb és a 2028-as Eb selejtezőjén legalább a playoff-körbe kerüljön, és a két nagy torna közül legalább egyre kijusson, valamint visszakerüljön a Nemzetek Ligája A ligájába. 

Miközben az elnök személye nem változott, az MLSZ elnökségében történtek átalakulások – többek között bekerült Lőw Zsolt, az RB Leipzig megbízott vezetőedzője is, aki egyben szakmai bizottsági tagként is tevékenykedik majd. Elnökségi tag maradt a szombathelyi származású Török Gábor politológus. 

Az infrastruktúra kétségtelenül fejlődött

Csányi Sándor beszédében visszatekintett az elmúlt 15 év munkájára, amelyet 2010-ben kezdett meg akkori elnökségével. Kiemelte: a hazai labdarúgás jelentős infrastrukturális hiányosságokkal küzdött, és csak a kormányzati támogatás tette lehetővé az érdemi fejlesztést. Azóta:

• 1,5 milliárd euró áramlott a magyar futballba,
• 22 milliárd forint érkezett a FIFA-tól és UEFA-tól,
• az összeg 90%-át az amatőr klubok kapták infrastruktúrafejlesztésre,
• 28 új stadion épült, 36-ot felújítottak (köztük a Puskás Arénát),
• 1590 új pálya készült, több mint 3800-at korszerűsítettek.

A játékosok számában is jelentős növekedés történt, mondta: 2010 óta megduplázódott a futballozók létszáma, a lakosság 4%-a aktív a sportágban. A Bozsik-program révén a gyerekeknek ma már országszerte könnyebb elérni futballklubokat.

Csányi Sándor a prezentáció második felében a jövőről is beszélt: arra számít, hogy a következő 5 évben hasonló lehetőségek állnak az MLSZ rendelkezésére, mint az eddigiekben, ez alapján öt év alatt 300 milliárd forintot szeretne támogatásként elkölteni a szövetség.

– Elvárjuk, hogy a klubok hatékony gazdasági tevékenységet folytassanak, ennek érdekében a produktivitás még nagyobb szerepet kaphat: minél több jó játékost nevel ki egy klub, annál nagyobb lesz a megszerzett támogatás – fogalmazott az MLSZ honlapja szerint. 

A honosítás folyamatos

A külföldön élő magyar származású játékosok „hazacsábítása” is folyamatos. Bár nem minden próbálkozás sikeres – például Gyökeres Viktor Svédországot választotta –, az MLSZ jelenleg is dolgozik azon, hogy a 2009-es születésű, kecskeméti származású Farkas Eriket (Liverpool) a magyar válogatott felé terelje, annak ellenére, hogy jelenleg az angol utánpótlás válogatottban játszik.

NB I.: sok pénztől esik el, aki nem játszat legalább öt magyart a kezdőben 

A hazai bajnokság átalakítása is téma volt: Csányi szerint jó döntés volt az NB I létszámának 12 csapatra csökkentése, a bajnokság színvonala nőtt, a meccsek izgalmasabbá váltak, a Ferencváros pedig különösen fontos szereplővé vált. Az elnök értékelése szerint a játékvezetés is javult: főállású bírók, videóbíró-rendszer, kevesebb súlyos hiba – bár van még mit finomítani. Az OTP Bank Ligában a következő évben nem változik a bajnoki rendszer, ezt követően azonban az elnökség a klubokkal egyeztetve megvizsgálja a rájátszás bevezetésének lehetőségét.

A közgyűlés elfogadta azt az ajánlást, miszerint minden NB I-es mérkőzésen legalább öt magyar játékosnak kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egynek 21 év alattinak kell lennie. A döntés – melyet Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan támogatott – jelentős anyagi ösztönzőkkel jár: Az előírásokat nem teljesítő NB I-es klubok 500 millió forinttól, NB II-esek 300 millió forinttól esnek el. Csányi hangsúlyozta: nem lehet kötelezően előírni a magyar fiatalok szerepeltetését, de a pénzügyi ösztönzés hatásos eszköz lehet.

Végül a közgyűlés jóváhagyta a magyar futballvezetők és edzők fejlesztését célzó programot is, amely a hazai szakemberek szakmai presztízsének növelését tűzte ki célul.

Fotó: MLSZ