Mindenki győztes?

Előremutató, hogy a költségvetés teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, majd két évre rá tíz százalékát a biodiverzitási célokra kell fordítani. 

Orbán Viktor miniszterelnök és lengyel kollégája, Mateusz Morawieczki egy hónappal ezelőtt vétóval fenyegetett, hiszen a kifizetések a jogállamisági feltételek – ilyenek a független bíróság, a szabad médiapiac vagy az uniós támogatások átlátható felügyelete – biztosításának függvényében lettek volna hozzáférhetőek az eredeti költségterv szerint. Végül a német soros elnökség ráhatásával született kompromisszum: a jogállamisági szempontok érvényben maradnak, de csak abban az esetben lehet pénzügyi szankciókkal, esetleg az uniós források megvonásával élni, ha azok felhasználásával visszaélés történik. A szankciókat pedig meg lehet majd támadni az Európai Bíróságon. 

A zárt ajtók mögött született kompromisszumot a kormánypárt hatalmas győzelemként kommunikálja, miközben az ellenzék megosztott: vannak, akik Orbán vereségeként, mások az Európai Unió sarokba szorításaként értelmezik a döntést. A Szombathelyi Televízió megkérdezte Székely Klára politológust, valóban csatát nyert-e a miniszterelnök. „Nem most, hanem majd jövőre, a gyakorlatban fog kiderülni, hogy egyáltalán győzelmet aratott-e valaki” – válaszolta.

Hozzátette: „Az Európai Unió vezetése úgy szereti kommentálni a döntéseit, hogy azt „otthon” mindenki valóságos sikerként tárhassa a közvélemény elé. Az eredeti költségvetési javaslat, a pénzügyi források elosztásának terve gyakorlatilag nem változott, viszont az tagadhatatlan, hogy tettek engedményeket az unió vezetői Magyarország felé. Ez a vita is alátámasztja, hogy az Európai Unió még mindig inkább gazdasági érdekekre és célokra épül, minthogy közös elvi és politikai értékrend adná az alapját. A Szájer-botrány és Deutsch Tamás EP-képviselő gestapózós kommentje egyébként nagyon negatív hatást gyakorolt a Fidesz megítélésre.”