Merre tovább, orvosi kamara?

Eddig csak kamarai tagok dolgozhattak kórházi vagy háziorvosként, ez mostantól nem így lesz. Az orvosoknak 30 napon belül, azaz április elsejéig kell nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is kamarai tagok akarnak maradni. Ha ezt nem jelzik időben, automatikusan megszűnik a tagságuk.

Ügyeleti rendszer, mint gyújtózsinór

A kamara többször kifogásolta, hogy a kormány nem tekint rá partnerként, nem vonja be az egészségügy átalakításával kapcsolatos egyeztetésekbe, csak elvárja, hogy végrehajtsa a parancsot. Emiatt erősödött fel a konfliktus a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán. A szervezet arra kérte a háziorvosokat, ne írják alá ügyeleti szerződéseiket a mentőszolgálattal. A tiltakozás hatékonynak bizonyult: Győr környékén egyetlen háziorvossal sem sikerült megállapodni, az ellátást rezidensekkel és mentőtisztekkel oldják meg.
Mindezt az egészségügyi államtitkár a betegek és a kormány elleni támadásnak titulálta. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azzal vádolta a kamarát, hogy etikai eljárással fenyegeti a szerződést aláíró orvosokat.
A kamara erre úgy reagált: a doktorok önként, saját belátásuk szerint döntenek, majd bejelentették, hogy hitelrontásért feljelentik a Belügyminisztériumot. A kormánynál betelt a pohár, és az új törvénnyel gyakorlatilag kihúzta a talajt a kamara lába alól. A kabinet valószínűleg arra számít, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetése után elég orvos marad a szervezeten kívül ahhoz, hogy gyengül annak befolyása, kiüresedik a tiltakozó akció, és az orvosok szívesebben aláírják ügyeleti szerződéseiket.

Reakciók
 
A Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Országos Szövetsége is kiállt a Magyar Orvosi Kamara mellett. Közleményeikben úgy fogalmaztak: a döntés nem szolgálja a társadalom érdekeit, és tovább rontja az egészségügy helyzetét.
A kamara elnöke, Kincses Gyula a Forbes-nak adott interjújában durva és minden igazságalapot nélkülöző támadásnak minősítette a kamara jogfosztását. Szerinte a szervezetnek nem a változtatások irányával volt baja, hanem a tárgyalási stílussal, a valódi egyeztetés hiányával. „A politika adott nekünk egy pofont. Nagy a csábítás a visszavágásra, de ez egyfajta „ellenzéki” szerepbe kényszerítene minket, amit nem szeretnénk. Mi változatlanul egy szakmai közösség szeretnénk maradni, amelyiknek az a célja, hogy jobb ellátás legyen és jobb munkakörülmények„ – fogalmazott a kamara elnöke.
Svéd Tamás, a kamara titkára a 444.hu-nak arról beszélt, ahhoz, hogy az orvosi szakma olyan értelmiségi csoport maradjon a magyar társadalomban, ami képes hallatni a hangját, kiállni a dolgozók és egy jól működő egészségügy érdekében, szükség van orvosi kamarára. Szerinte, akik elhagyják a kamarát, azok többnyire nem szándékosan, hanem azért teszik majd, mert nem követik az eseményeket, és nem jeleznek vissza 30 napon belül a megfelelő módon. Úgy fogalmazott, kisebb, de ütőképesebb szervezet jöhet létre, mert azok maradnak meg, akik biztosan tagok akarnak lenni.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a MOK nem szűnik meg, az új jogszabályi környezetben is folytathatja tevékenységét. Szerinte az utóbbi időben a kamara visszaélt a hatalmával, nyomás alá helyezte a háziorvosokat. Meggyőződése, hogy a törvény a kamara által fenyegetett orvosokat védi.

A kötelező kamarai tagságot utoljára a Gyurcsány-kormány szüntette meg. Akkor a Fidesz követelte a visszaállítását, 2010-ben ez meg is történt. A szervezet taglétszáma megközelíti az 50 ezret, közülük 935-en Vas vármegyei orvosok. Nyilatkoztam, maradok címmel mozgalom indult, hogy minél több orvos erősítse meg nyilatkozattal kamarai tagságát. Egyetlen nap alatt ötezren, öt nap múlva már 12 ezren jelezték, hogy kamarai tagok kívánnak maradni.

kzs

Fotó: Nagy Jácint