km/óra
  2021.10.24., vasárnap  •  Salamon napja
Megéri kulturális fővárosnak lenni

Megéri kulturális fővárosnak lenni

Talán a legjobb dolog, amit az Európai Unió tehet egy önkormányzattal, ha a településnek Európa kulturális fővárosa címet ad. Hogy miért, azt nagyon jól szemlélteti az első magyarországi kinevezett város, Pécs esete, ahol a nagy fejlődés és a reflektorfény ellenére közel sem sikerült egy zökkenőmentes projektet megvalósítani.

 

Senki sem marad ki

 

A nyolcvanas években felerősödött az igény arra, hogy a második világháború után a padlóról felállt Európát nemcsak gazdasági együttműködések útján érdemes összehangolni, hanem a közös identitást, az öreg kontinens kulturális sokszínűségét is ápolni kell. A nem mellékes Hogyan? kapcsán Melína Merkúri görög kulturális miniszter tett javaslatot rá, hogy minden évben egy-egy nagyváros kapjon lehetőséget arra, hogy – ekkor még – „Európa kulturális városaként” rendezvények és programok tömkelegén keresztül bemutathassa a közösségi életét, amire az egész kontinensen odafigyelnek. Az első főváros Athén lett 1985-ben, azóta pedig Dublintól Isztambulig rengeteg település ragadta meg az egyéves kinevezésben rejlő lehetőséget arra, hogy a sok látogatónak és a még több pénzügyi támogatásnak köszönhetően megújítsa a kulturális életét, és ismertté tegye magát Európa-szerte.

 

2005 és 2019 között már minden tagországnak egyszer meg kellett kapnia a címet, illetve meghonosodott, hogy évente két európai település legyen kulturális főváros – illetve az Európai Unió Tanácsa odaítélheti a címet egy nem EU-tag városnak. A rendszernek hála, Magyarország 2010-ben volt először jogosult a kvótára, amit Pécs nyert el, társai a németországi Essen, illetve Isztambul lettek. Egyébként a régióban már Graz (2003), Nagyszeben (2007) és Kassa (2013) is birtokolták a címet, jelenleg pedig Rijeka az egyik regnáló kulturális főváros. Újvidék 2022-ben, Veszprém és Temesvár 2023-ban készül a rendezésre.

 

Pécs 2010

 

A baranyai megyeszékhely tíz magyarországi pályázón kerekedett felül a zsűri 2005-ös döntése szerint. Pécs nem kisebb célt tűzött ki a programtervében, minthogy „megváltoztatja a kultúra nagyságrendjét” a városban, és a fővárosi rangot kihasználva fogja a kilábalás útjára indítani az egykori bányaváros rendszerváltozás óta romokban lévő gazdasági életét.

 

A tervekben új víziót fogalmaztak meg a város kulturális életének serkentésére. Az elképzelés nagyszabású infrastrukturális beruházásokra épült, köztük a következő fő létesítményekre: Kodály Központ (hangverseny- és konferenciaterem), Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Zsolnay Kulturális Negyed, Nagy Kiállítótér, az állami múzeumok rekonstrukciója, valamint nyolc közterület, köztük a városközpont újjáépítése. Az infrastrukturális beruházások hozzávetőleg 120 millió euróba (akkori árfolyamon 33 milliárd forintba) kerültek, ebből közel 100 millió származott az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól.

 

Az ambiciózus, a város 2010-es szükségleteit messze meghaladó terv megvalósítása egy sor konfliktushoz vezetett, amelyek a kivitelezési időszak során fellazították a program eredeti szellemiségét például a demokratizálás és a decentralizálás területén – olvasható az Európai Bizottság oldalán a projektről. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az alapvetően helyi civilek és független kulturális intézmények által megírt pályázat győzelmének a hírét sokk és fejetlenség fogadta az önkormányzatban. A projekt lezongorázására életre hívott szervezőcsapatban a legkritikusabb pillanatban – a érdemi előkészítés elején – vezetőváltás történt, abból pedig politikai vita lett, hogy az állami rendezvényszervező cég, a Hungarofest Kht. mennyire és mennyiért működjön közre a programsorozat kivitelezésében.

 

2009 novembere és 2012 áprilisa között nagyon magas építészeti színvonalon elkészült mindegyik beruházás. Ennek ellenére 2010 zsúfolva volt kulturális programokkal: körülbelül 5 000 rendezvényre került sor, és negyedével  megnőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma. Kimagasló év volt, de ami utána maradt, az részint új lehetőségeket nyit a város előtt, részint számos súlyos kérdést vet fel.

 

Az új kulturális létesítmények és infrastruktúra nagyon népszerűek a helyi polgárok körében, de úgy látszik, hogy a vásárlóerő nem elégséges az intézmények pénzügyi fenntartására. Ennek következtében az önkormányzatnak és a pécsi egyetemnek további költségeket kell felvállalnia, mert a mostani szakaszban az állam – korábbi ígéretei ellenére – nem biztosít ehhez forrásokat. Kihagyott ziccer volt nemzetközi vonatkozásban, hogy a Pécs-Eszék (Horvátország) közúti fejlesztés elmaradása miatt a balkáni célközönségre nem tudott építeni a baranyai megyeszékhely.

 

Pécs, minden tapasztalatával a háta mögött, mentorvárosként segíti majd a 2023-as rendező, Veszprém munkáját. A település összesen hat pályázót – köztük Szombathelyt – győzött le.

 

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

kapcsolódó cikkek
Jót tesz a szünet a karneválnak
Jót tesz a szünet a karneválnak
A Savaria Napok elérte a célját, Szombathely pedig nem halott város többé. A nyári főszezon után beszélgetett az Euroinfóval Horváth Soma, a vasi megyeszékhely kulturális alpolgármestere. 
Szomszéd a szomszédhoz címmel kiállítás nyílt a képtárban szlovén képzőművészek alkotásaiból
Szomszéd a szomszédhoz címmel kiállítás nyílt a képtárban szlovén képzőművészek alkotásaiból
címkék
kapcsolódó cikkek
Jót tesz a szünet a karneválnak
Jót tesz a szünet a karneválnak
A Savaria Napok elérte a célját, Szombathely pedig nem halott város többé. A nyári főszezon után beszélgetett az Euroinfóval Horváth Soma, a vasi megyeszékhely kulturális alpolgármestere. 
Szomszéd a szomszédhoz címmel kiállítás nyílt a képtárban szlovén képzőművészek alkotásaiból
Szomszéd a szomszédhoz címmel kiállítás nyílt a képtárban szlovén képzőművészek alkotásaiból
Savaria Fórum 30. évfolyam 38. szám - 2021.10.22.
Savaria Fórum 30. évfolyam 38. szám - 2021.10.22.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Ruha nélkül vezetett a kamion elé hajtó sofőr, halottat találtak a férfi lakóhelyén
Egyelőre nem tudni, van-e összefüggés egy délelőtt felfedezett Veszprém megyei haláleset és a reggeli, nemeskeresztúri halálos közlekedési baleset között, de az eset furcsaságai miatt valószínűsíthető, hogy nem véletlen egybeesésről van szó.
Márki-Zay Péter: „Még Dobrev Klárának is rám kell szavaznia, hogyha kormányzati pozíciót szeretne jövőre”
A miniszterelnök-jelölt sajtótájékoztatót tartott Szombathelyen.
Szeptemberi közgyűlés: ingatlanügyek és orvosi ügyelet
Módosítják az idei költségvetést, döntenek az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok aktuális ügyeiről, és több rendeletet módosítanak a képviselők a ma 9 órakor kezdődő közgyűlésen. 15 napirendi pontot nyilvánosan, kettőt zárt ülésen tárgyalnak.
Torony: „a plébánosnak az egységet kell képviselnie”
Haller László augusztus 1-től vezeti a toronyi plébániát – elődje, dr. Perger Gyula Kőszegre távozott. Az 55 esztendős pappal, aki nem mellesleg nyugalmazott honvéd őrnagy – a Jóistenhez vezető útjáról, a pristinai kiküldetésről, humorról, és egy XXI. századi plébános küldetéséről is beszélgettünk.
Hétfőtől lezárják a szőlősi átjárót
Lezárják jövő hétfő (október 25.) reggel fél kilenctől kedd este nyolcig (október 26.) a Rumi úton található szőlősi vasúti átjárót pályakarbantartási munkálatok miatt, közölte Rázó László, a GYSEV sajtószóvivője.
legfrissebbek
Hayden Christensen visszatér a Star Wars világába
Hayden Christensen egy Ahsoka-sorozattal tér vissza a Csillagok háborúja világába - értesült a The Hollywood Reporter.
Meleg idő várható a jövő héten
Hajnalonként még mínuszokra is számítani kell a jövő héten, de erősödik a nappali felmelegedés: jövő vasárnap néhol akár 20 fok is lehet.
A legszigorúbb karanténra készülnek a szomszédban
Ukrajna vörös zónában, azaz a legszigorúbb korlátozások között ünnepelheti majd az újévet, legalábbis ezt jósolta egy járványügyi szakértő.
Megkönnyíti a bringások dolgát a MÁV
Számos, kerékpárszállításra alkalmas vasúti kocsi indításával készül a hétfőn kezdődő őszi szünetre a MÁV-Start.
Rusvai: csökken a fertőzöttek átlagéletkora
Csökken a koronavírus-betegek átlagéletkora, a jelenség mögött az állhat, hogy a fiatalabbak közül kevesebben vették fel az oltást - mondta Rusvai Miklós virológus az M1 műsorában.