Matolcsy György belenyúlna a kormány gazdaságpolitikájába

„A tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele” – ezzel a Mahatma Gandhitól származó idézettel zárja sorait Matolcsy György MNB-elnök legfrissebb, Magyar Nemzetben megjelent cikkében, amelyben ismét súlyos kockázatokról ír a kormány válságkezelésének egyes következményei kapcsán.

Bár a gazdasági növekedés viszonylag gyorsan visszaállt a Covid előtti szintre, ezt a pozitív trendet a másik oldalról az egyensúlyok gyors romlása kíséri Matolcsy megállapítása szerint.

Ennek tényezői:

A költségvetési hiány 2020–21-ben egyaránt a GDP 8 százaléka körül alakulhat, amivel 2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerültünk.

Az államadósság-ráta a GDP 80 százaléka körül alakul a válság és a helyreállítás időszakában. A jövő évi magas hiánycél sem ígéri a ráta érzékelhető csökkentését, így újból a magyar pénzügyi rendszer lehet a legsebezhetőbb a régióban.

Megfordul a korábbi évek kedvező folyó fizetési mérleg helyzete a romló cserearányok miatt, jelentősebb hiányok alakulnak ki már 2021-ben, majd várhatóan 2022-ben is. E két tényező együttállása azt jelenti, hogy az ország újból ikerdeficit-csapdájába esik.

Ezek mellett pedig magas az infláció, ami persze nemzetközi hatásoknak is betudható, de Matolcsy szerint kétségkívül hat rá a magas költségvetési hiány.
 

Matolcsy György szerint a válság előtti magyar gazdasági felzárkózás még nem volt hosszú távon fenntartható, mert a szükségesnél lassúbb versenyképességi és termelékenységi javulás mellett ért el magas növekedést. A válságból kilépő gazdaságunkban ezek mellé lép a pénzügyi rendszer, kiemelten a költségvetés, az államadósság és a folyó fizetési mérleg fenntarthatatlansága. Ezért szerinte a kormánynak el kellene engednie vagy át kellene ütemeznie a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.