km/óra
  2024.03.29., péntek  •  Aguszta napja
ESZ-kutatás
Márkus Emília: szupersztár Savariából

Márkus Emília: szupersztár Savariából

Két nagy égés is volt a szombathelyi színésznő, a 160 évvel ezelőtt született Márkus Emília (1860-1949) életében. Nem sokkal a világrajövetele után leégett az otthona (a malom, ami édesapja munkahelye is volt). Tűz martalékává vált „A táncz” című, legelső magyar némafilm (1901) alapanyaga, a tervezett bemutató előtt bő hónappal. Ő volt az egyik főszereplő.

 

A malom pusztulását követően vándorkereskedőnek csapott fel az édesapja. Emília az első három elemit Szombathelyen végezte, majd atyja halála után Budapestre került a család. A tekintélyes nagybácsi, Horváth Boldizsár (1822-1898) politikus, jogtudós, igazságügyi miniszter (1867-től négy évig töltötte be e posztot) házában leltek otthonra. Mindezt a róla most megjelent legfrissebb kiadványból is megtudhatjuk, melynek írója és szerkesztője Barcsi Istvánné Márkus Mária. Címe: Márkus Emília élete és színészi pályája. 


Emíliát, aki kisgyerekként dédelgette magában színészi ambícióit, tizenkét évesen tanácsolták el (finoman szólva) a zárdából. Végül bácsikája és testvérbátyja, Márkus István (1847-1880, újságíró, politikus) áldását adta rá: üsse kavics, felvételizzen a Színészeti Tanodába! Tizennégy (!) éves volt ekkor. „Nagyon jelentéktelen alakocska lehettem térdig érő fekete ruhácskámban…” Három költeményt adott elő. Az egyikbe belesült. És mégis: fölvették „tarisznyásnak”! (Így nevezték a növendékeket.) Tizenöt évesen esett át a tűzkeresztségen, a Várszínházban. Adél szerepét beugrással vette át Dumas Alfonz úr című vígjátékában. „Büszke lehet a legelső és egyben egyik legnagyobb sikerére”, idézte Szász Károlyt Márkus Emília című könyvében Cenner Mihály. Amiként a Wikipédia beszámol róla, ekkor kapta a „szőke csoda” becenevet. Nagy jövőt jósoltak „a bájos, napsugaras fiatal színpadi jelenségnek”. 1877 márciusában szerződtette a Nemzeti Színházhoz Szigligeti Ede. Októberben (utolsó éves tanodásként) már a Rómeó és Júlia hősnője. A Pesti Naplóban Farkas Imre méltatja: „Már első megjelenésekor kitört a taps. Az erkélyjelenetet a fiatalság bájával, nemes egyszerűséggel játszotta… A közönség minden jelenet után kitapsolta, a zenekarból virágcsokrot, a páholyokból két koszorút dobtak lábai elé”.


Amiként Barcsi Istvánné Márkus Mária tanulmányában idézi: „Az első siker után még szorgalmasabban tanult és dolgozott, leszokott a hadarásról. A vasi tájszólást – amit a színikritikusok is felróttak – fokozatosan levetkőzte, és egyik legszebben beszélő színésznő lett”.  


Ő volt az első Tünde (Vörösmarty Csongor és Tünde, 1879), az első Hippia Madách Az ember tragédiájában (1883). „Tizenhét Shakespeare-mű tizenkilenc szerepét játszotta… Dumas Kaméliás hölgyének címszerepét harmincegy éven át 131-szer alakította.” Bécsben is sikert aratott vele. Ambrus Zoltán: „…mikor Armand-tól elbúcsúzik, a lelkesedésnek olyan hosszan tartó riadalma hangzott fel, aminőt a színháznak csak ünnepnapjain lehet hallani”. „Egykori vélemények szerint a magyar színésznő ebben a szerepben világhírű pályatársaival egyenrangú alakítást nyújtott.” (Forrás: Magyar Színháztörténet 1873-1920, főszerkesztő Székely György.) S bizony lehetett összehasonlítási alapja a honi publikumnak, merthogy Budapesten ugyanebben a szerepben vendégként föllépett két vitathatatlan világhíresség is, a francia Sarah Bernhardt és az olasz Eleonora Duse is. Vélemény az 1910-es évekből: „A Nemzeti Színház első számú és vitathatatlanul vezető művésze Márkus Emília maradt”. Ady Endrének nem volt a szíve csücske: „érzelmes, szép, zengő és tetsző”, Kosztolányi Dezsőnek annál inkább, „az új és a stilizált romantika” egyik meghonosítójának tartotta.  S bár egy villanykörte robbanása okozta tűzben valóban megsemmisültek az első magyar némafilm („A táncz”, 1901) felvételei, de közadakozásból és a közreműködők – köztük az egyik főszerepet megformáló Márkus Emíliának a jóvoltából – mégiscsak sikerült bemutatni a tervezett időpontban. Nyolcvanhat évesen, 1946-ban lépett utoljára a deszkákra színdarabban, „hírnevéhez méltóan”. 1947 tavaszán a Vígszínházban Ady-verseket szavalt. Halála előtt egy évvel a rádióban mondott verset. Szülővárosában öt turnén tucatszor lépett föl, mindahányszor boldogan ünnepelték földijei.   

 

Szenkovits Péter  

 

Képaláírás: Márkus Emília 1902-ben Giovannaként, a Nemzeti Színházban 
 

címkék
ESZ-kutatás
Savaria Fórum 33. évfolyam 12. szám - 2024.03.28.
Savaria Fórum 33. évfolyam 12. szám - 2024.03.28.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Nomádtáborként üzemelhet tovább a felsőcsatári gyermeküdülő
A gyermek- és ifjúsági tábor besorolásának az épület komfortfokozata már nem felel meg, statikailag és műszakilag is több sebből vérzik az egykor szebb napokat látott felsőcsatári üdülő, amely idén várhatóan már csak alacsonyabb komfortfokozaton - nomád táborhelyként - kap majd használati engedélyt, derült ki azon a fórumon, amit a Kerekerdő Alapítvány szervezett a tábort üzemeltető AGORA Nonprofit Kft. székhelyén a szálláshely lehetséges jövőjét megvitatandó.
Lomtalanítás Szombathely 2024 - tavaszi időpontok és helyszínek
A SZOVA Nonprofit Zrt. meghirdeti a lomtalanítást Szombathelyen 2024-ben is. A város egyes részein, a tavalyi évhez hasonlóan idén is, nagyrészt úgynevezett bejelentéses rendszerben, illetve házhoz menő módon végezik el a lom, hulladék gyűjtését.
Felnőtt háziorvosi rendelés Szombathely 2024: az összes rendelési idő egy helyen
A felnőtt háziorvosi rendelés biztosítása Szombathelyen 2024-ben is marad önkormányzati feladat. Néhány helyen változik a rendelési idő, cikkünkben az összes városi felnőtt háziorvosi rendelővel kapcsolatos fontos információt megtalálja.
Vármegyei I. osztály: kilencgólos mérkőzést nyert meg Rábapatyon a Csákánydoroszló, de a másik három mérkőzésen is potyogtak a találatok
A Haladás a Vasvár, a Szarvaskend a Körmend ellen nyert hazai környezetben, a Táplán és a Szentgotthárd pedig megosztozott a pontokon.
Vármegyei I. osztály: döntetlen a Sárvár-Vép rangadón, Bükön nyert a Csepreg
A Celldömölk a hajráig kiválóan tartotta magát a bajnoki címért küzdő Király SE ellen, a Söpte a Nádasd ellen tartotta otthon a három bajnoki pontot.
legfrissebbek
Ferenc pápa a mai világban megalázott Krisztusokról írt a nagypénteki meditációkban
Az elnyomástól és igazságtalanságtól megalázott Krisztusok, a háború őrültsége miatt mosolyukat vesztett gyermekek és a bántalmazást elszenvedő nők a főszereplői a nagypéntek esti keresztút állomásain elhangzó meditációknak, melyeknek szövegét első alkalommal Ferenc pápa írta.
Amszterdam 100 ezer eurót fizet kártérítésként a város villamosvállalatának holokausztban játszott szerepéért
Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidó embert szállított a náci haláltáborok felé - írta a DutchNews hírportál pénteken.
Vitályos Eszter a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, egyben kormányszóvivő lesz
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint Vitályos Esztert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkárát a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárává nevezték ki április 1-jei hatállyal.
Szerdán és csütörtökön ezekben az utcákban nem lesz víz
Április 3-án és 4-én 8-tól 16 óráig.
Geszti jubileumi koncertet ad jövőre az Arénában
Geszti Péter előadóművész, dalszövegíró hatvanadik születésnapja alkalmából jövő év elején, január 25-én jubileumi koncertet ad Budapesten Geszti Sixty Aréna Show címmel - áll a szervezők közleményében.