Levonult az ár, befejezte munkáját a vízügy országos műszaki irányító törzse

Az OMIT reggeli megbeszélésein minden alkalommal részt vettek a társszervek, azaz a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség képviselői is, hogy a segítségnyújtásról egyeztessenek az OVF szakembereivel – hangsúlyozták.

A vízügy az állami védvonalakon szervezte és vezette a munkát, emellett szakmai irányítókat biztosított a 41 önállóan védekező településen. Hozzátették, hogy az árvízzel érintett területekre összesen 965 munkatársat rendelt át az OMIT más vízügyi igazgatóságoktól.

A tájékoztatás szerint a vízügyi szervezetek részéről az egy napon a védekezésben résztvevők legmagasabb száma 1896 fő volt. Mellettük a társszervezetektől több mint 5000 fő, illetve mintegy 2700 civil önkéntes dolgozott a legmagasabb létszámban.

Az országban több mint 40 kilométeren épült ki ideiglenes védmű. Megjegyezték, hogy ha az ország különböző pontjain lévő védműveket „sorban egymáshoz illesztenénk, a budapesti Clark Ádám tértől egészen a Velencei-tóig érne”.

Arról is tájékoztatást adtak, hogy a Duna mentén az önkormányzati védekezéseknél 4,6 kilométeren kellett felállítani árvízvédelmi mobilfalat, amelyet az olyan sűrűn beépített részeken használnak, ahol a lakott terület és a folyó között nincs elegendő hely földből kialakítani a gátakat. Az állami védvonalak ugyanakkor jellemzően nem a sűrűn lakott, illetve városias környezetben vannak – tették hozzá.

Az árvízi védekezéshez összességében több mint 2 millió homokzsákot adtak ki – 1,9 millió darabot az önkormányzatoknak, míg 100 ezret az állami fővédvonalakra – és ezeknek mintegy 95 százalékát fel is kellett használni. A zsákokat 32 ezer köbméter homokkal töltötték meg, ami összesen nagyjából 55 ezer tonnának felel meg – ismertették.

Emlékeztettek rá, hogy Mosonmagyaróvár és a környező részek védelmében meg kellett nyitni a Lajta-szükségtározót. Ennek az irányított és biztonságos vízkivezetésnek köszönhetően nemcsak a várost és lakosságát, hanem jelentős nagyságú ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú, valamint oktatási, egészségügyi, szabadidős területet, illetve agrárinfrastruktúrát tudtak megvédeni.

Kiemelték, hogy a Mosoni-Duna torkolati műtárgy – másik nevén árvízkapu – lezárása pedig a folyó győri tetőzésekor 130 centiméterrel tudta alacsonyabban tartani a vízállást és mentesíteni a város védekezését.

Az összesítésben azt is rögzítették, hogy a Duna Nagybajcsnál szeptember 19-én napközben, Komáromnál 20-án hajnalban, Esztergomnál napközben, Nagymarosnál 20-án este, míg Vácnál éjszaka tetőzött. Budapesten szeptember 21-én hajnalban mérték a 830 cm-es tetőző értéket, 24-én kora délutánra pedig már az I. fokú készültségi szint alá apadt a folyó. Paksnál szeptember 22-én napközben, Baján 23-án este tetőzött a Duna, végül kedden napközben Mohácsnál is bekövetkezett a tetőzés, a II. fok szintje fölötti vízállással – sorolták.

A további munkálatokról azt írták, hogy az OVF területi igazgatóságai megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését. Megjegyezték, hogy magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat nem vehetnek igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal. A tárgyalások folyamatosan zajlanak a területi igazgatóságok hatáskörében.

Fotó: MTI/Kacsúr Tamás