Legyenek szakmájukban mesterek!

A mester, mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma magasabb szintű rangját jelenti. A mestervizsgáztatásnak komoly hagyományai vannak Magyarországon, ám a rendszert ma már nemcsak a tradíciók, hanem a kor követelményei is alakítják. A mester címet viselő szakemberek szakmai tudásuk, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk birtokában hozzájárulhatnak a vállalkozások eredményességéhez, a jövő nemzedék szakmai képzéséhez. A duális képzés bevezetése óta a szokásosnál is nagyobb felelősség hárul a mesterekre, hiszen a diákok gyakorlati oktatása nem az iskolákban, hanem a vállalkozásoknál valósul meg. A jövő szakemberei a mesterektől tanulják meg a szakma alapjait, a szakma szeretetét és az iránta való elkötelezettséget.

A mestervizsga célja, hogy minden szakembernek biztosítsa a legmagasabb szakmai tudást és elismertséget, a mester minősítés elérésének lehetőségét, a tanulók képzéséhez szükséges, magas szintű szakmai és pedagógiai ismeretek elsajátítását, a vállalkozás indításához, sikeres működtetéséhez szükséges tudás megszerzését.

A mesterlevél szakmai megítélése pozitív és negatív irányba is változott az elmúlt évtizedekben, de az egyértelmű, hogy a piac szereplői még most is minőséget és tudást társítanak a „mester” szóhoz. A kamarai gyakorlati oktatói és képzési rendszer bevezetésével változott a mestervizsgára jelentkezés motivációja. A szakmák mester címmel rendelkező képviselőinek etikai és erkölcsi feddhetetlensége mint megkérdőjelezhetetlen minőség kell, hogy megjelenjen a mester titulusban. A hagyományokat ma már korszerű új ismeretanyagokkal szükséges ötvözni, ennek megfelelően egészült ki a vizsga követelményrendszere is.

A mestervizsga mindenképpen plusz pontot ér a vendéglátós szakmában, szakmai elhivatottságot jelez, és jó alap, amire építkezni lehet. A mester titulus az évek során képzéssel, munkahelyi tapasztalattal, versenyekkel nyer igazi tartalmat, fogalmaz Mezei Zoltán, a szakács szakma mestervizsgaelnöke Vas megyében. Szerinte a mesternek folyamatosan törekednie kell a fejlődésre, az új technikák elsajátítására, hogy valóban szakmája legjobbjai közé emelkedhessen. A szakácsok a mestervizsgán nyolcszemélyes dísztálat és ötfogásos gourmet menüsort készítenek el. Azonnal kiderül, mit tud a jelölt, és valóban méltó-e a mester címre.

A szépészeti szakmákban is tudás alapú oktatás és kimenetmérés van, olyan ismeretanyagot kell átadni, ami a későbbiekben jobban hasznosítható. Már a technikumokban is megjelennek az új módszerek, eljárások, naprakészek az oktatók. A mestervizsga követelményei is igazodnak a mai elvárásokhoz, hiszen valóban a tudás a lényeg, mondja Szeitz Edit, a szépészet szakma vizsgaelnöke Vas megyében. Fodrászmester, kézápoló- és körömkozmetikus-mester, kozmetikusmester és a speciális lábápoló-mester vizsgákhoz is külön-külön szabályozzák és folyamatosan frissítik a tudásanyagot, amiről a jelölteknek számot kell adniuk. Úgy véli, a mester cím megszerzése leginkább presztízskérdés. A jelöltekben nagy az önképzés igénye, hogy minél magasabb szintű szolgáltatást nyújtsanak. A mester titulus magasabb rangot ad, nem mindegy, hogy a vendég a szolgáltató falán mit lát. Egy mesterlevél nagyobb bizalmat ébreszthet a szolgáltató iránt.

Mestervizsgára való jelentkezéshez szakmunkás vagy technikusi képesítéssel és 5 év szakmai gyakorlattal kell rendelkezni. Frank Szabolcs, az autószerelő szakma vizsgaelnöke Vas megyében 1996-ban tett mestervizsgát, ami gyerekkori álma volt. Szerepet vállal az autószerelők képzésében, vizsgáztatásában, hiszen fontosnak tartja, hogy a szakmai tudást, a hivatás szeretetét átadja a következő nemzedéknek. Úgy véli, szükséges a folytonos megújulás is, ma már egy autószerelőnek nemcsak féket kell javítania és olajat cserélnie, hanem elő kell vennie a számítógépet, értenie kell a diagnosztikához. A mestervizsga követelményrendszere is ehhez igazodik. A vizsgák külső műhelyekben zajlanak, szabott vizsgálatokat kell végezni különböző műszerekkel, kiértékelni, árajánlatot adni. A szóbeli rész inkább elbeszélgetés, ahol a motivációra, az elhivatottságra is rákérdeznek. Frank Szabolcs arra biztat mindenkit, ha fejlődni szeretne, éljen a mesterképzés és -vizsga adta lehetőséggel.

Mestervizsga minden olyan szakmában szervezhető, amelyben a mestervizsga követelményeit rendeletben kihirdetik. A területileg illetékes gazdasági kamarák ellátják a mestervizsga-bizottságok megalakításával, a mestervizsga előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, összeállítják a vizsgacsoportokat, egyeztetik a vizsgaidőpontokat az érintettekkel, biztosítják a vizsga személyi és tárgyi feltételeit, valamint gondoskodnak a mesterlevél ünnepélyes átadásáról. Vas megyében várhatóan júniusban indulnak a mesterképzések, információk a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján és Facebook-oldalán találhatóak.

Megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával az NFA-KA-ITM-9/2020/TK/21 támogatási szerződés keretében.

(x)