Kutatók Éjszakája: Egy borzongató éjszaka a Savaria Múzeumban

Koponyák és csontok, horrorisztikus maszkok fogadták szombaton a Savaria Múzeumba belépő vendéget: este hattól éjszakába nyúlóan a tudomány és a művészet borzongató témáival foglalkozó előadásokra, bemutatókra került sor, a Kőtárban Magosi Beáta sminkmester alkotásainak fotóiból nyílt kiállítás, az aulában koponya-kulcstartók készültek, a vállalkozó kedvűek pedig rémisztő ál-sebekkel, sminkkel térhettek haza.

A horror ihletésében

Pallag Dorka, a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium diákja általános iskolás évei óta érdeklődik a horrorfilmek iránt: mint kiderült, nem az a félős típus, és maszkjait, korábbi sminkes munkáit látván ebben teljesen biztosak lehetünk. A horrorfilmek, videójátékok világából a sminkek, maszkok, sérülések élethű kivitelezése érdekli, s bár hatottak rá a nagy klasszikusok filmes karakterei, megoldásai, saját ötletekkel is előáll.

Pallag Dorka egyik maszkjával

A tanulásban YouTube-videók és sok-sok gyakorlás segítette, terve, hogy smink- és maszkmesternek tanulhasson tovább, ha végez a művészetiben. Míg beszélgettünk, egy hölgy dekoltázsára karmolás, vágás okozta seb készült – Dorka gyorsan dolgozik, az anyag száradása igényli a legtöbb időt.

Korábbi munkáinak fotóit nézegetve is megállapítottuk, hogy profi, művészi munkát végez, ami fényévekre van a házi Halloween-maszkoktól: változatos sebek, sérülések, arcból kiálló sörösdoboz (sőt, kosárlabda!), kiálló kézfejcsontok realisztikus látványa tárult elénk (ez utóbbiról meg nem mondanánk, hogy fültisztító pálca az alapja).

Különösen lenyűgözőek a teljes vagy részmaszkok, melyeket saját arcára alkotott. A Múzeumok Éjszakájának látogatói főként műsebeket kértek tőle (volt, aki feleségét szerette volna kicsit megijeszteni), de Playboi Carti rapper autentikus sminkjét is elkészítette egy srác kérésére.

Bizarr művészet, félelmes tudomány

Római papok önkasztrációjáról, tökéletesen megőrzött csontokról, rovarfóbiáról, rémfilmekről, s a középkori kódexek csodálatos és félelmetes lényeiről, bestiáiról is esett szó a Savaria Múzeumban a Kutatók Éjszakáján. Baki Orsolya vizuális- és környezetkultúra-tanár Hús és vér és esztétika című előadásával a néha horrorisztikusnak tűnő képzőművészeti alkotások mögötti gondolatokba pillanthattunk be.

Különös élmény volt: a Kőtár hűvös, szenvtelen emlékei között groteszk, felkavaró, bizarr alkotások képei villantak fel. A hatvanas évek bécsi akcionistáitól indult az előadás: brutális képeket láttunk a kereszténység kritikáját is megfogalmazó Hermann Nitsch-féle misztériumszínházi szerepjátékokból: a fotókon állati tetemek, keresztre kötözött, meztelen férfiak, kiknek testén, kasztrációt imitálva, ömlik a vér.

A két éve elhunyt, botrányairól híres bécsi akcióművész főként vallási és mitológiai kérdésekkel foglalkozott: 1957-ben fogalmazódott meg benne az orgia-misztérium-színház, egy hat napig tartó ünnepi játék ötlete; a festészetből akció, állati tetemekkel, vérrel és anonim szereplőkkel végrehajtott, az ösztönök és agresszió kiélésének teret nyitó színház nőtt ki.

Nitsch a 60-as években Bécsben több akciót és kiállítást rendezett, amelyek botrányt, bírósági eljárásokat és börtönbüntetést vontak maguk után. 1984-ben szervezte nyolcvanadik, 72 órás akcióját Prinzendorfban, 1999-ben pedig a budapesti Kiscelli Múzeumban nagy botrányt kavaró, egyházi és politikai vitát és tiltakozást kiváltó tárlatot állított össze Orgia-misztérium-színház címmel.

Az előadás Kis Róka Csaba festő művészetét is bemutatta: a „budapesti horror színtér” egyik tagja, önvallomása szerint, előszeretettel alkalmazza a velencei festészet elemeit, motívumait, a B kategóriás horrorfilmek, a metállemezek borítójának túlzásait, sűrítettségét, valamint az ebből adódó humort, de gyakran idéz barokk festményekből alakokat, amiket 20. századi vagy jelenkori fotók figuráival elegyít.

Kiss Róka Csaba festménye (fotó:leopoldbloomaward.com)

Képeinek jellemző motívumai a megnyúzva maszturbáló alakok, öncsonkítás, fajtalankodó törpék, az úttörőnyakkendő, a nagy bajusz és a tornadressz is. Festészetére nagy hatást gyakoroltak a disznóvágások, böllér nagyapja okán, de, képeit elnézve, még sok minden, amiről nem biztos, hogy tudni szeretnénk.

Tp

Fotók: Bonyhádi Zoltán