Könyörögni kell a járdáért

Mostoha körzet

„Sajnos nem tudok beszámolni sok pozitívumról a választókörzetemben” – mondta el lapunknak az Oladi domb és az egykori Olad falu környékének képviselője. A fideszes politikus felrótta, hogy még a járványhelyzet előtt adott le listát a városháza kérésére a legsürgetőbb fejlesztésekkel, azonban ezekből semmi sem valósult meg, igaz – részben – jogosnak tartja, hogy a koronavírus-válság miatt megcsappant önkormányzati büdzséből kevesebb keret van a beruházásokra. Hogy miért csak részben? „Történtek azért fejlesztések, például Tóth Kálmán körzetében vagy a Kodály Zoltán utcában, és sok járdát is felújítottak, szerte az Éljen Szombathely! környékén. Kicsit úgy érezzük mi, polgári oldali körzeti képviselők, hogy hátrányt szenvednek azok a lakosok, akik pechükre jobboldali önkormányzati képviselőt juttattak a közgyűlésbe” – válaszolta.

A körzetfelelős a környék legkritikusabb megkezdésre váró beruházásai közé sorol nagyon sok oladi utcafejlesztést, például a Dob és a Síp utcák hiányzó szakaszainak befejezését, a szerinte a város legbotrányosabb állapotában lévő Dozmat és Komlósi utcák felújítását, és legkritikusabb pontokként a Kárpáti Kelemen utcai forgalomlassító járdasziget, illetve a Skanzen mögötti hiányzó járdaszakasz megvalósítását. „Akárhányszor kértem, javasoltam, követeltem, könyörögtem, hogy készüljön már el a járdasziget, illetve a járdaszakasz, ez idáig még mindig nem történtek meg a fejlesztések. Nincs olyan hét, hogy ne kapnék megkereséseket a környékbeliektől, mennyire veszélyes, hogy járda hiányában a megengedettnél gyorsabban száguldozó autók mellett, az úttestre kényszerülnek a gyalogosok, a babakocsis kismamák. 2019-ben sikerült megterveztetni a beruházást, majd elvesztettük a közgyűlési többségünket, és azóta sem valósult meg a projekt” – hangsúlyozta a képviselő a beruházás kapcsán, ami egyébként 95 millió forintból megvalósítható lenne.

Szóba került, hogy azért apró sikereket el tudtak könyvelni az oladi környéken: „Megtörtént néhány utca kátyúzása, igaz, az is csak töredéke annak, amit kértem, illetve az oladi buszfordulói szemetesszigethez térfigyelő kamera kerül kihelyezésre. Bizonyára kevesebben kockáztatják meg, hogy illegális hulladékot, építési törmeléket helyezzenek, szórjanak ki ide.” Dr. Kecskés László hangsúlyozta, bízik benne, hogy a koronavírus-válság leküzdésével, az iparűzésiadó-bevételek visszaállításával, az önkormányzati ingatlaneladásokkal javulni fog a város anyagi helyzete. Mint elmondta, úgy néz ki, a Dozmat utca, ahol nemrég a csapadékvíz elvezetési problémák is megoldódtak, jó eséllyel meg fog újulni a nyáron bejelentett 1,2 milliárdos kormányzati plusztámogatás részeként.

Játszótér nélkül

Dr. Kecskés László beszélt egy egészen más körzeti problémáról is: az Aranypatak lakóparkból folyamatosan keresik az ott élők: az önkormányzat mikor fog játszóteret építeni a környékbelieknek? A lakóparkban rendelkezésre áll ehhez alkalmas szabad terület, azonban, mint a politikus elmondta, elé került egy furcsa, a városházának címzett dokumentum, mely szerint a telek tulajdonosai azt tanácsolják dr. Nemény Andrásnak, hogy a lakók nyugalmának megtartása érdekében ide nem érdemes játszóteret építeni. „Ennél furcsább történetet keveset lehetne kitalálni. A lakópark-beruházás tulajdonosai, akiknek a kötelességük lenne a játszótér megépítése, levelet írtak arról, hogy a gyerekek zavarnák a családos környéken a lakók nyugalmát, majd ezért nem is épül meg a játszótér. Kétlem, hogy éjjel is hatalmas zsibaj lenne ott, utána fogok járni az ügynek” – árulta el a Fidesz-KDNP frakció tagja.

Példamutató nagyapa

Dr. Kecskés László nagyapja emlékére a nyáron szobrot állítottak a róla elnevezett szegedi Kecskés István-telepen. A környék lakatlan árterület volt az első világháború előtt, majd a vérzivataros éveket követően a későbbi névadó városi tisztviselő javaslatára telepítettek ide a határon túlról menekülő magyarokat, a háborút megjárt katonákat és családjukat. Az elkövetkező évtizedekben egy egész városrész nőtt ki a kisházas telepből. 

Az avatón a családot képviselő unoka a lapunknak elmondta, a szoborállítást elsősorban a Kecskés-telepi civilek kezdeményezték, a költségeket a Nemzeti Művészeti Alap állta. „Meglepődtem, milyen sokan, több százan vettek részt az avatáson. Közülük néhány ember még személyesen ismerte a nagyapámat. Volt kire felnéznem, és volt kitől örökölnöm azt a fajta attitűdöt, hogy azon túl, hogy valakinek van egy hivatása, a többi ember, a közössége dolgával is foglalkoznia kell” – mesélte Dr. Kecskés László.

Kecskés László szeptemberben a Szombathelyi Televízió vendége volt. Nézze vissza az adást az SZTV YouTube-csatornáján!