Költő van. Kánaán nincs: Bemutatták Vadász János kötetét

Dr. Baráthné Molnár Mónika köszöntötte a bemutató vendégeit a könyvtárban: egy 1971-es antológiából, a SOR-ból olvasott fel, méghozzá az akkor húszéves Vadász Jánosnak, az antológia egyik fiatal költőjének bemutatkozását. Azóta – bár a határozott és céltudatos hang nem változott –, sok minden történt a szerző életében.

Vadász János népművelő, könyvtáros, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, szociológus.1969-től fizikai munkás, múzeumi gyakornok, könyvtáros, népművelő, budapesti művelődési központok igazgatója. 17 éves kora óta publikál, ám első kötete a most bemutatott Ikervers, melyben 52 év terméséből kiválasztott 60 mű szerepel. 

Baráthné Molnár Mónika nyitotta meg a könyvbemutatót

Benke Éva Radnóti-díjas tanárnő expressz levelet olvasott fel: a küldő Szále László irodalomtörténész, irodalomkritikus, az apropó pedig az Ikervers kötetről írt recenzió, ami – mivel 24-én jelenik meg az Élet és Irodalomban – ily módon jutott el a bemutató közönségéhez. Szále benne a Szent Grált őrző lovaghoz hasonlította azt, aki ma verset ír: a vers, mivel nemigen van olvasója, nem tudja jobbá tenni az életet. A vátesz hiába lobog ott elöl, ha nincs mögötte nép, akit vezetne Kánaán felé. S úgy fest, Kánaán sincs – üzente levelében Szále, egyesek mégis verset írnak, mert ez belső igény.

Benke Éva Szále László levelét olvasta fel

Vadász kötetében megszólítja a még megmaradt olvasókat: költészete a Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti és Nagy László jelentette hagyomány folytatója. Dacos, lázadó, "csakazértis" költészet. Szűkszavú protestálás, melyek a pillanatot és az öröklétet próbálják összekötni. S ez sikeresnek mutatkozik, hiszen beleírja magát egy kortalan költői közösségbe – fogalmazott Szále –, magával az alkotással, és az intertextualitás kurzívval jelölt eljárásaival is.

Verseire a rövidség, a szűkszavúság jellemző: mintha a Kazinczy-féle "Jót, s jól" a röviden intelmével egészülne ki. Keletkezési dátum nincs feltüntetve, mintha az időrendet egy életrend váltaná fel a kötetben, vagy mintha nem is lennének költői korszakok, csupán az időtlen mondanivaló. Vadász lélekben fiatal költő maradt – írta Szále –,  bár nyoma van a megélt tragédiáknak, fájdalmaknak, traumáknak, de ezeken is átsüt a fiatal költő hite, dühe.

Dr. Cséby Géza irodalomtörténész és a szerző

Vadász Jánossal dr. Cséby Géza irodalomtörténész beszélgetett: kiderült, abban, hogy a termékeny szerzőnek ez az első kötete, az is szerepet játszott, hogy huszonévesen írt, Az utcaseprők himnusza című versét a szombathelyi rendőrkapitányság rendszerellenes uszításként könyvelte el, s bár ennek semmi köze nem volt a valósághoz, silentiumra lett ítélve: nem publikálhatott, nem járhatott író-olvasó találkozókra sokáig. A szerző azt is elárulta, nagy műveltségű édesanyjának nagy szerepe volt abban, hogy fia azzá váljon, aki: a másfél szobás lágymányosi lakásban ötezer kötet vette körül.

H. Nagy Katalin verset mond

13 éves volt, mikor az iskolában a tanárnő azt kérte a diákoktól, írják le, mi jut eszükbe a hallott zenéről, Dvorák szimfóniájáról: Vadász, bár ekkor még nem tudta, olyan prózaverset írt, mely hetekig volt kifüggesztve az iskola faliújságán. Visszatekintve költői útjára, a gondolati líra folytatói közé tartozónak érzi magát: mindig tudatosan igyekezett költőinkkel párbeszédet alkotni, továbbvinni gondolataikat, vagy akár vitatkozni velük.

Benke Éva tanárnő levelet is hozott, verset is mondott a közönségnek

A hazát, ahogy a bemutatón elhangzott, a lokalitás kis köreiben keresi: első perctől otthon érezte magát Szombathelyen. Hazafisága, ahogy ő fogalmazott, nem kokárdás, lobogós: a jobbító cselekedetek hazaszeretetében hisz. Az egész emberiséget nem lehet szeretni, mondja, de egyes embereket igen, hozzájuk ragaszkodom – ez az én hazaszeretetem. 
A beszélgetés végén még elárulta, készül új kötete, mely nem válogatás lesz, hanem új versek gyűjteménye. Nyitóversét, A Sorshoz címűt maga mondta el nekünk.
A kötetbemutatón Benke Éva és H. Nagy Katalin interpretálásában, valamint a Rózsabors Műhely előadásában szólaltak meg a versek.

Tp

Fotó: Nagy Jácint