Kern András az árnyékban is napsütést remél

A kellékes című egyszemélyes darabot – a Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda (OPI) remekét – hozta el a Weöres Sándor Színház nagyszínpadára Kern András. Rendezte Ilan Eldad. Fordító/szövegíró: Parti Nagy Lajos. 2008-ban volt a magyarországi bemutató. A WSSZ-ben teltház előtt aratott kirobbanó sikert az elmúlt szombaton.

A szerző Eberhard Streul (1941, német dramaturg/rendező) figurája eredetileg operaházi, ám a mi honi változatunkban prózai színházi kellékes. Egy sokadik „senki”. Akiről azonban kiderül: valaki. 

Egy szép este, hogyan s hogyan sem, ott találja magát a deszkákon, a rivaldafényben, zsúfolt nézőtér előtt. Hát, persze, hogy pánikba esik. Te jó ég! A cugehőrök mestereként, mi a csudát keres ő itt?  

Aztán, persze, leeshet a tantuszunk. Ez az egész „csavar” csupán csak ürügy arra, hogy ráébresszen bennünket (is): számot kell adnunk e földi ténykedésünkről. Mi mindent hozunk (vagy nem hozunk) ki magunkból? Kapcsolat-rendszerünk minőségvizsgálata is elodázhatatlan a mérlegkészítésben. 

Nem úszhatjuk meg, hogy a szűkebb-tágabb környezetünk előbb-utóbb ítélkezik: többnyire segítettem, avagy inkább ártottam-e lét-színtereken? Valamennyien egy kelléktárhoz tartozunk; rakunk-e bele a közösbe, vagy dézsmáljuk, fosztogatjuk? 

A taps, a siker a teátrumi kellékest – a színfalak takarásában – éppúgy megilleti, jóllehet a mindenkori nézőnek fogalma sincs a személyéről. „Egy senki, a maga erejéből, / garantáltan kizárva a fényből; / az árnyékban is napsütést remél, / és elnézést kér azért, hogy él…” 

Óhatatlanul lepereg egy másik film is bennünk: Kern Andrásról. Aki 1962, a Ki mit tud óta jelen van így-úgy az életünkben (a később születetteknek nyilván újszülöttkoruktól). Tizenhét évesen lépett először a Vígszínház deszkáira, a második világégéskor játszódó Közjáték Vichyben című drámában, mely azt üzeni: nem elég szóban elítélni az embertelenséget, a háborút, cselekednünk is kell ellene. 1970-tól máig tagja a Vígnek. Minőség, hűség, tisztesség: Kern András védjegyei. 

Azon a bizonyos Ki mit tud-on történetesen lámpaernyőt kapott ajándékba parádés paródiájáért. A kellékesben szintúgy lámpaernyőt (hm) köt a derekára, Maja Mihajlovna Pliszeckaja (1925-2015; minden idők egyik leghíresebb táncosnője) alakját idézi meg. „Egy senki több lett mindenkinél!” Nincs lehetetlen. 

Szenkovits Péter
Kép: Kern András A kellékesben – Fotó: Orlai Produkciós Iroda