km/óra
  2024.11.15., péntek  •  Albert, Lipót napja
Károlyi Antal: az építész, akinek a munkái ma is élnek, városunk mindennapjainak szerves részei

Károlyi Antal: az építész, akinek a munkái ma is élnek, városunk mindennapjainak szerves részei

Az Ybl-díjas építész, Károlyi Antal életébe enged betekintést a Vas Vármegye Műszaki Nagyjai könyvsorozat legújabb kötete, amelyet ma délután mutattak be az Agora-Művelődési és Sportházban.

Farkas Csaba, a Szülőföld kiadó nevében köszöntötte az érdeklődőket. Elsőként Horváth Soma, városunk kultúráért is felelős alpolgármestere szólt az egybegyűltekhez.

-Hiánypótló alkotás jelent meg, hiszen Károlyi Antal munkái ma is élnek. Winston Churchill idézetét hadd említsem meg, hiszen abszolút a témához passzol. „Mi alakítjuk az épületeinket, utána viszont ők formálnak bennünket.”  És nem véletlen a helyszín sem, ahol ma tartjuk a könyvbemutatót, ugyanis ez az épület, ahol most összegyűltünk, éppen annak a személynek a munkásságát dicséri, akiről a mai napon bemutatott könyv is szól. Hisz Károlyi Antal nem csupán épületeket tervezett, hanem hosszú évtizedekre meghatározta városunk arculatát, sőt, Szombathely közösségi és kulturális életét is formálta – mondta az alpolgármester, majd így folytatta.

- Károlyi Antal munkássága valóban egyedülálló örökség, hiszen az ő tervei alapján valósult meg egyebek mellett a Derkovits-lakótelep, amely sok család otthonává vált, a Zeneiskola, ahol számtalan tehetséges fiatal indulhatott el művészi pályáján, valamint a Bartók-terem, ahol megannyi emlékezetes koncertet élvezhetett a közönség. Munkái ma is élnek, városunk mindennapjainak szerves részei, és generációkon átívelően jelentik azt a biztos alapot, amelyre Szombathely a maga értékeit építheti. Ez a könyv – amelynek a megjelenésében nekem is volt szerencsém közreműködni – nemcsak Károlyi Antal életének és munkáinak dokumentálása, hanem egyfajta tisztelgés is egy olyan ember előtt, akinek a városunkat formáló alkotásai egyértelműen és méltán helyet kaptak a történelem lapjain.

Amikor fia megkeresett a könyv ötletével, azonnal éreztem, hogy ez egy fontos küldetés. Ez a kötet lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük azt az embert, aki nemcsak tervezőként, de gondolkodóként, közösséget építő emberként is példaértékű volt. Köszönöm mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a kötet megszületéséhez és hogy ma együtt ünnepelhetjük Károlyi Antal életművét. Most pedig át is adnám a szót azoknak, akik közelebbről is bemutatják ezt a rendkívüli könyvet, és akik Károlyi Antal örökségét a legjobban őrzik és ápolják.

Károlyi Antal Csempeszkopácson született. Szakácsné Őri Kinga, a település alpolgármestere felidézte a híres építész életútjának legfontosabb állomásait, majd arról szólt, hogy a faluban emlékszoba őrzi Károlyi Antal emlékét. Jelenleg felújítás zajlik az épületben, de decembertől ismét várják az érdeklődőket.

Feiszt György levéltáros azt emelte ki, hogy Károlyi Antal XX. századi polihisztor volt, ugyanis nemcsak az építészetben, hanem a történelemtudományban is alaposan elmélyedt. Örömmel fogadta a levéltár nevében a hagyaték felajánlását.  

Károlyi István, Károlyi Antal fia így beszélt a édesapja munkásságáról és a könyvről.

- Ez egy több éves, inkább gyönyörűséges, mint fáradságos munka eredménye. Édesapám hagyatékát összegyűjtöttük, ennek a feldolgozása bizony sokáig tartott. A hagyatékot ma átadtam a levéltárnak – így kutathatóvá válik. Édesapám életműve nem egy korszakot ölel fel, sokkal inkább korszakon átívelő. Az egyetem után nagymesterek irodáiban kezdte a munkát. 1938-tól tevékenykedett önálló építészként, 15 pályázaton nyert, azokból több megvalósult, ráadásul ma is áll. Komoly szerepet vállalt a főváros 45 utáni újjáépítésében, főszereplője volt a szocreál időszaknak, ahol ő, és a szintén szombathelyi születésű dr. Kardos György irányították úgy a magyar építészetet, hogy ne a szovjet építészetnek a másolása legyen, hanem találjanak valami nemzeti gyökeret.

Ezt a nemzeti gyökeret ők a reformkori magyar klasszicizmusban találták meg. A viszonylag rövid életű szocreál stílus kimúlása után visszatért a modern, konstruktivista hangvételhez, és amikor az 50-es évektől többé-kevésbé folyamatosan dolgozott Szombathelyen, akkor már egyre inkább próbálkozott a modernebb hangvételű épületekkel. Ennek a csúcspontja talán a megyei rendelőintézet volt. Ez látszik továbbá Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelep magasházán – itt már megszabadult a szocreál béklyóitól, immár modern eszköztárt használt. Nagyszerű érzés, hogy édesapám munkásságáról könyv jelenhetett meg. Azt gondolom, hogy ezt a munkát muszáj nekem megtennem, mert ha nem én dolgozom fel a témát, az már nem lesz olyan hiteles. Úgy vélem, hogy ez a könyv komplett. Boldogan ajánlottam fel a levéltárnak a hagyatékot – fogalmazott Károlyi István.   

(Fotók: Nagy Jácint)

Savaria Fórum 33. évfolyam 39. szám - 2024.11.08.
Savaria Fórum 33. évfolyam 39. szám - 2024.11.08.
tematikus oldalak