Járványkezelés a Távol-Keleten, Szingapúr a jó példa

Az említett keleti társadalmak tanulsággal szolgálhatnak a világ számára. Először is, mert felkészültek a járvány kezelésére, másfelől pedig, mert tizenhét éve tudatosan fejlesztik az egészségügyi ellátórendszert – kezdi az elemzést a kutató. Ezek az államok már január 23. óta együtt élnek a vírussal, ezért több idejük volt a felkészülésre, ha az esetszám növekszik. Tajvanban még április elején sincs összesen 400 fertőzött eset, Szingapúrban 86 esetet regisztráltak az első hónap alatt, pedig ezek az országok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn Kínával. Tajvannak például heti 12 retúrjárata volt a járvány kínai megjelenésekor Vuhanba, és Szingapúrból is minden nap járt repülő a járvány kiindulópontjának tartott településre. A tajvaniak, amikor kitört a vírus, rögtön reagáltak a helyzetre. December 31-én, amikor Kína először kimondta, hogy egy különös, új tüdőgyulladással járó vírus van elterjedőben, az első megérkező járatra felszálltak az egészségügyi szakemberek, és mindenkit egyenként megvizsgáltak, van-e tünetük. Tajvan jelenlegi alelnöke, maga is epidemológus, 2003-ban a SARS járvány legnehezebb időszakában vette át az egészségügyi miniszteri pozíciót, és vívott ki elismerést gyors és határozott intézkedéseivel. A jelen koronavírus-járvány első öt hetében mintegy 124 intézkedést hozott a jól szervezett államigazgatás a közegészségügy védelmében. 

Szingapúr a globális versenyképességi felmérések tekintetében éppen azért van a világban az első helyen, mert intézményi rendszerének minősége nagyon magas színvonalú. Magasházi Anikó hosszú tanulmányt írt az esetről, abban a járvány kezelésével kapcsolatban kifejti, hogy a 2003-as SARS-járványból rengeteg tapasztalatot szereztek a szingapúriak. Megemlíti, hogy az ország miniszterelnöke hangsúlyozta, tizenhét éve készül országa egy világméretű járvány kezelésére. Tajvan és Szingapúr egyaránt több millió maszkot osztott ki a lakosságnak, iskolásoknak rögtön az első fertőzött megjelenése után.  Ami viszont számukra megdöbbentő tanulság volt, hogy az első betegtől negyvenen elkapták, köztük sok egészségügyi dolgozó. 2003-ban szinte a nulláról elindították az egészségügyi kutatásokat, fejlesztették ország egészségügyi ellátását. Olyannyira megerősödött ez a szektor, hogy a lakosság várható élettartama 83 évre nőtt, és létrejött, majd megerősödött az egészségügyi turizmus. A felkészültség mellett nagyon nagy súlyt helyeznek a fertőzöttek kapcsolatainak pontos nyomon követésére. A beteget kikérdezik, kivel találkozott az elmúlt napokban, akik másfél méteren belül állhattak hozzá. A kutató ismerősei között is vannak olyan szingapúriak, akik a nyomon követés eredményeként kerültek karanténba. Ilyenkor egyetlen megoldás lehet, az együttműködés az egészségügyi hatóságokkal. A telefonok nyilvántartását, követését még nem engedélyezték, így a telefonokhoz nem lehet hozzáférni. Március közepéig a betegek 40 százalékát előbb érték el, minthogy ők a tüneteket magukon észlelték volna. 

A minisztérium nemrég kifejlesztett egy applikációt, ezen keresztül maguk az állampolgárok regisztrálnak, s azonnal látható, hogy a megelőző 14 napban ki állt a személytől 2 méteren belüli távolságra több mint 30 percen át. Nyílt forráskóddal más országok számára is elérhetővé teszik majd a fejlesztést.  Az önkéntes adatszolgáltatáshoz persze hozzájárul az is, hogy az ázsiaiak mentalitása különbözik az európaiakétól. Szabálykövetőek. A telefonapplikációba is néhány nap alatt többszázezren regisztráltak. Szingapúri sajátosság továbbá, hogy az országban ötvenöt éve ugyanaz a párt kormányoz, gyakorlatilag egypártrendszerben.  Ez persze nem azt jelenti, hogy csak diktatórikus módszerekkel kezelhető egy ilyen helyzet. Elemzők egyetértenek abban, hogy sokkal inkább az átlátható tájékoztatáson, a szabályok pontos lefektetésén és azok betartásán van a hangsúly. Valamennyi fertőzött esetet anonim módon, sorszámmal feltüntetve bemutatnak az egészségügyi minisztérium honlapján, közzéteszik fertőzött csoportok képződését. A szingapúriak a karanténban is fegyelmezettek, megfelelő időpontban lázat mérnek, válaszolnak a telefonos kérdésekre. Követték az utasításokat, betartották a szabályokat. Sokáig a munka is szervezetten zajlott. Több műszakban dolgoztak kevesebb fővel, az iskolákban is folyt az oktatás egészen idáig, április 8-ig. Plexifallal választották el egymástól a gyerekeket, folyamatosan fertőtlenítettek, iskolába érkezés előtt lázat mértek. Ez most megváltozott, mert a napokban egy hónapra bezárták az iskolákat és a nem kiemelt fontosságú munkahelyeket.  A járvány negatív hatásainak csökkentésére a munkaügyi minisztérium folyamatos rendelkezésekkel segíti a munkavállalókat. A jövedelemkiesés miatt a helyi egyéni vállalkozók is kapnak napi 100 szingapúri dollárt. 

Hogy mikor lesz vége ennek a borzasztó időszaknak, nyilván a kutató nem tudja megmondani, de felhívta a figyelmünket arra, hogy muszáj a jövőben intézkedéseket hozni, hogy hasonló helyzetekre felkészüljünk. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetéhez több éven keresztül tért vissza kutatási ösztöndíj keretében Dan Brooks, amerikai evolúciós biológus, járványkutató. Évtizedek óta mondja, írja, hogy muszáj az emberiségnek hatékonyan fellépni a járványok terjedésével szemben, melyek a klímaváltozáshoz is kapcsolódnak. Erre az elkövetkező időben nagyon oda kell figyelnünk.