Így drónoznának a magyarok

Az úgynevezett Urban Air Mobility (UAM) területén Európa több mint 30 százalékos részesedéssel piacvezetőnek számít a világon, a közútinál biztonságosabb, tisztább és gyorsabb közlekedési módoknak 2030-ig 340 millió felhasználójuk lehet, térnyerésük 90 ezer új munkahelyet teremthet a kontinensen.. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) megbízásából először készült átfogó felmérés arról, hogyan vélekednek az európai polgárok a légiközlekedés új eszközeiről.

A kutatásban összesen négyezren töltöttek ki egy online kérdőívet, Barcelona, Hamburg, Milánó, Párizs és a dán-svéd határmenti Öresund régió lakosai mellett több mint hatszázan Budapesten és térségében. A kutatás magyar vonatkozású eredményei szerint a budapestiek több mint kétharmada próbálná ki a drónos csomagszállítást, ez Milánó és Barcelona után a harmadik legmagasabb részarány. A városi légiközlekedési eszközök használatára általában nyitottak Budapesten és Milánóban vannak a legtöbben.
   

A magyar válaszadók az UAM technológiák legfontosabbnak vélt felhasználási módjai közül messze kimagasló mértékben a veszélyhelyzeti alkalmazásokat támogatják. Több mint felük lát komoly lehetőséget abban, ha a sérülteket vezető nélküli légi személyszállító eszközzel juttatják el a kórházba. Idehaza népszerű alternatíva még az orvosok, más egészségügyi személyzet veszélyhelyzeti szállítása, vagy a drónok bevetése a katasztrófavédelmi irányításban.
   

A kifejezetten drónokra szűkített kérdésben a budapestiek 63 százaléka látná szívesen az élelmiszerek és más áruk házhozszállítását, ennél nincs másutt nagyobb egyetértés egy felhasználási célban. A magyarok között volt a legnagyobb összhang abban is, hogy a drónnal érkező szállítmány leginkább a kertben vagy más magánterületen érhetne földet. Elfogadott landolási cél még egy közeli szállítóállomás vagy akár a háztető, a saját lakásé vagy a munkahelyé, irodáé.  
   

A technológia legérdemibb előnyeiként a gyorsabb szállításokat és az utcák zsúfoltságának csökkenését nevesítették a magyarok. Míg más válaszadóknál a mérséklődő légszennyezés a második legfontosabb szempont, a budapestieknek ez eggyel kevésbé számít. A szóba jöhető kockázatok közül a magánélet védelmének sérülésétől tartanak a leginkább a fővárosban és vonzáskörzetében élők.

Forrás: MTI