km/óra
  2024.03.29., péntek  •  Aguszta napja
ESZ-kutatás
Húsvétról, hagyományokról, nyusziról, locsolásról

Húsvétról, hagyományokról, nyusziról, locsolásról

Horváth Sándor néprajzkutatóval beszélgettünk a húsvéti hagyományokról. Miért a nyuszi hozza a tojásokat? Mióta tartjuk a húsvétot? Mennyiben térnek el az ünnepi szokások Európában?

 

– Mióta ünnepeljük a húsvétot? Melyek voltak az erre utaló első források?   


– A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: ekkor Krisztus kereszthalálára és feltámadására, azaz az emberek isteni megváltására emlékezik a keresztény világ. A népi vallásosságban a húsvéti ünnepkör tágabb értelemben a nagyböjttel, szűkebb értelemben a nagyhéttel kezdődik, és pünkösdig tart. A nagyhét bevezetése a virágvasárnap: az ekkor szentelt barkából – még a közelmúltban is több vasi családnál – az egészség érdekében mindenki megevett egy-egy szemet, s a számos állatok is kaptak belőle; emellett egy ágat a szántóföld végébe is leszúrtak a jó termés érdekében. A nagyhét szertartásai nagycsütörtökön kezdődnek: általános szólás, hogy „a harangok Rómába mennek”, amikor a szenvedéstörténet megélésre készülve elnémulnak a harangok, csengők. Emiatt a feltámadási körmenetig az idő jelzéséhez és a templomba híváshoz kereplőket használnak: több vasi faluban fiúk csoportja jár utcáról utcára kerepelve. A húsvét mai ismert időpontját a 325-ben tartott Niceai Zsinat határozta meg a következőképpen: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap lett húsvétvasárnap. Ezáltal a legkorábbi dátuma március 22-e, a legkésőbbi pedig április 25-e. A Gergely-naptárral szemben a régit tartotta meg a keleti kereszténység, emiatt időeltolódás van a húsvét ünneplésében is.


– Klasszikus kérdés: Hogyan került a nyuszi a képbe?    


– A német hagyományban már a középkor idején ismert volt, hogy a nyúl készíti el a fészket, amelyikbe elhelyezi a húsvéti tojásokat. „A húsvéti tojásokról” című, 1682-ben kiadott gyógyászati szatírában olvashatunk erről először. A kelták a termékenység istennőjeként tisztelték Ostarát – innen a húsvét német neve, az Ostern –, akinek az alakjához már a termékenységet, s így az újjászületést is jelképező nyúl, valamint a színes tojások is kötődtek, amiket a nyúl tojt. A 7–8. században élt angol tudós, a jeles keresztény szerzetes, Beda Venerabilis leírta Ostara kapcsán, hogy az istennő a gyerekek szórakoztatására egyik kedvenc madarát – mások galambról beszélnek – nyúllá változtatta, amelyik hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, amiket az istenség a gyerekeknek ajándékozott. Más vallások mellett a keresztény szimbolikában is megjelent a nyúl: a padernbori érsekség katedrálisának 16. század elején faragott ablakán a Szentháromságot szimbolizálja a háromnyúl képe; a fülüknél összefonódó nyulaknak az ábrázolás alapján csak három – egymással találkozó – füle van. E szimbólum révén a nyúl a feltámadó Krisztus teljes isteni mivoltára utalhat. A tojás általános termékenység-szimbólum. A kettős születést, az újraszületést jelképezi. A keresztény jelképiségben, ahogy a tojást feltöri a benne fejlődő élet, az abból kikelő csibe, zsiba, stb., úgy nyitotta fel Krisztus a sírját. A húsvéti tojás vagy egyszínű, piros, vagy díszített. Díszíthették viaszolással, azaz a batikolás technikájával, karcolással, maratással. 


– A locsolás hogyan kapcsolódik a húsvéthoz?     


– A húsvéthétfői szokások között a legismertebb a locsolás. Az 1500-as években már feljegyezték a „vízbevető hétfő” és a „vízbehányó hétfő” elnevezéseket is húsvét hétfő neveként. A falusi hagyomány szerint a legények a lányokra legalább egy-egy vödör kútból húzott vizet zúdítottak. Arról azonban megfeledkeztünk, hogy még a 20. század első felében ennek megvolt a fordítottja is: húsvét kedden a lányok öntözték meg a legényeket. A keresztény egyház évszázadokon át felnőtteket keresztelt a húsvéti liturgiában – ehhez kötődhet a profán locsolás.    


– Mennyiben más az európai kultúrkörben a húsvét ünneplése?


– Nem kell az országhatárt átlépnünk, hogy kevésbé ismert eltérésekkel találkozzunk. Például a görögkatolikus vallásúak a húsvéti megszentelt ételeiket pászkának nevezik; a szenteléshez kosárban sonka, tojás, túró, tetszetős formába öntött vaj, bárány, torma, bor kerül, majd azt díszes kendővel takarják le, a pap általában a templomkertben szenteli meg. A reformátusoknál a nagypéntek az egyetlen kötelező böjti nap. A húsvét állatjelképe sem mindenütt a nyúl. Svájcban a gólya, a bajoroknál a kakas és a róka, a tiroliaknál a húsvéti tyúk, Türingiában pedig a kakukk a húsvéti szokások jellegzetes figurája. Ha a tőlünk legtávolabbi kontinensre vetjük a pillantásunkat, akkor kiemelhető, hogy Ausztráliában a „easter bunny”, azaz a húsvéti nyúl helyett az ausztrál erszényes nyulat („easter bilby”) kísérlik meg bevezetni húsvéti édességként. Ugyanis ott a mezei nyúl nem őshonos, és inváziós, betelepített fajként nagy károkat okoz a természet egyensúlyában.

 

Krilov István

címkék
ESZ-kutatás
Savaria Fórum 33. évfolyam 12. szám - 2024.03.28.
Savaria Fórum 33. évfolyam 12. szám - 2024.03.28.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Nomádtáborként üzemelhet tovább a felsőcsatári gyermeküdülő
A gyermek- és ifjúsági tábor besorolásának az épület komfortfokozata már nem felel meg, statikailag és műszakilag is több sebből vérzik az egykor szebb napokat látott felsőcsatári üdülő, amely idén várhatóan már csak alacsonyabb komfortfokozaton - nomád táborhelyként - kap majd használati engedélyt, derült ki azon a fórumon, amit a Kerekerdő Alapítvány szervezett a tábort üzemeltető AGORA Nonprofit Kft. székhelyén a szálláshely lehetséges jövőjét megvitatandó.
Lomtalanítás Szombathely 2024 - tavaszi időpontok és helyszínek
A SZOVA Nonprofit Zrt. meghirdeti a lomtalanítást Szombathelyen 2024-ben is. A város egyes részein, a tavalyi évhez hasonlóan idén is, nagyrészt úgynevezett bejelentéses rendszerben, illetve házhoz menő módon végezik el a lom, hulladék gyűjtését.
Felnőtt háziorvosi rendelés Szombathely 2024: az összes rendelési idő egy helyen
A felnőtt háziorvosi rendelés biztosítása Szombathelyen 2024-ben is marad önkormányzati feladat. Néhány helyen változik a rendelési idő, cikkünkben az összes városi felnőtt háziorvosi rendelővel kapcsolatos fontos információt megtalálja.
Vármegyei I. osztály: döntetlen a Sárvár-Vép rangadón, Bükön nyert a Csepreg
A Celldömölk a hajráig kiválóan tartotta magát a bajnoki címért küzdő Király SE ellen, a Söpte a Nádasd ellen tartotta otthon a három bajnoki pontot.
Vármegyei I. osztály: kilencgólos mérkőzést nyert meg Rábapatyon a Csákánydoroszló, de a másik három mérkőzésen is potyogtak a találatok
A Haladás a Vasvár, a Szarvaskend a Körmend ellen nyert hazai környezetben, a Táplán és a Szentgotthárd pedig megosztozott a pontokon.
legfrissebbek
Márciusi közgyűlés: speciális diéta, nyári tábor és Crushers
Bevezetik a speciális diétára szoruló gyerekek támogatását, idén is lesz nyári tábor Fonyódon, megállapodás születik az amerikaifutball csapattal a Városligeti Sporttelep működtetéséről. A márciusi közgyűlésen 9 napirendi pontot nyilvánosan, kettőt zárt ajtók mögött tárgyalnak. A testületi ülést élőben követhetik honlapunkon a folyamatosan frissülő cikkünkben, a Szombathelyi Televízió műsorán és Facebook-oldalán.
Programajánló - Szombathely: Bing nyuszi show, húsvéti tojáskeresés, nyuszisimogatás, locsolóversek
A húsvéti hétvégén sem kell unatkozniuk a Szombathelyen élőknek, többféle programlehetőséget kínálnak a szervezők: pénteken fellép Bing nyuszi a sportházban és kinyit a játszóház is. Hétvégén minden a húsvétról szól majd, lesz nyuszisimogatás, tojáskeresés, kutyasétáltatás, kézműves foglalkozás, locsolóversmondó verseny. Lesznek még színházi előadások, a zenerajongóknak koncertekkel kedveskednek, s sporttal is készültünk. A jövő hét is tartogat érdekességeket, sokféle program várja az érdeklődőket.
Átveszi a zanati Füvészkert utcáit a város
Egyhangúlag elfogadta Szombathely MJV közgyűlése az előterjesztést: 22 éves történet záródott le ezzel, 123 család örömére. Megoldódik a csapadékvíztározó ügye és kijavítják a sérült járdarészeket is. Összesen 35 millió forintot fordít a város még a végleges megoldásra, osztotta meg a hírt közösségi oldalán Putz Attila képviselő.
A Mikve színésznőit hívta érzékenyítésre a helyi zsidó hitközség
Érzékenyítésre hívta a Weöres Sándor Színház színészeit a helyi zsidó hitközség. A szombathelyi zsidóság életéről szóló “Szemtől szembe” kiállítás tárlatvezetésén a teátrum Mikve című darabján dolgozó színésznők és a stáb tagjai vettek részt. A zsidók rituális fürdőjében játszódó történet emberségről, szabdságvágyról, alapértékekről szól. A művészek éppen a színházi világnap alkalmából tekintették meg a tárlatot. A világnap idei mottója: “A művészet béke”.
Újabb öt évig Baráthné Molnár Mónika vezeti a Berzsenyi Könyvtárat