Szombathely.hu
℃
km/óra
2025.06.13., péntek 
Hunyadi János, Magyarország kormányzója
A várnai csatában elszenvedett vereség után a magyar országgyűlés hét főkapitányt, majd közülük 1446. június 5-én, az erdélyi vajda tisztségét is viselő Hunyadi Jánost kormányzóvá választotta.
Feiszt György nyugalmazott levéltáros írja: "A legfelső hatalmat gyakorló, a Tiszántúlt és Erdélyt közvetlenül irányító gubernátor birtokába kerültek a királyi várak, az uralkodói seregek és a pénzverdék. A kinevezések, és birtok adományozás terén Hunyadi az országtanács jóváhagyására kényszerült, és csak közösen hozhattak törvényeket. Kiadásait a kincstartó felügyelte.
Hunyadi János kormányzóként az uralkodói bevételek segítségével folytatta balkáni küzdelmeit és hűségére térítette a Magyar Királyságtól délre fekvő ún. „ütköző államokat”, 1448-ban azonban a második rigómezei ütközetben vereséget szenvedett, és a határok védelmére vonult vissza. Hunyadi és Frigyes császár 1450-ben a királykérdés megoldására tárgyalóasztalhoz ült , de a császár csak hosszas alkudozás után, a Szent Korona nélkül engedte haza V. Lászlót.
Hunyadi a 14. életévét betöltő király javára lemondott a kormányzóságról, főkapitányi és besztercei grófi címet kapott, ennek birtokában visszavonult Erdélybe, és a török elleni védelem megszervezésével törődött. 1456-ban bekövetkező haláláig számos hőstettel, köztük a nándorfehérvári diadallal, növelve dicsőségét. Hunyadit kormányzósága idején sokan gyanúsították azzal, hogy hatalmát a trón megszerzésére használja. Bár ilyen törekvése soha nem volt, nem kétséges, hogy működésének fontos szerepe volt abban, hogy kisebbik fiát, Mátyást 1458-ban királlyá választották."
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
