Hogy az ember ember maradjon: beszélni kell a fiataloknak roma holokauszt szörnyűségeiről

Évente kétszer koszorúznak a Jászai Mari utcai emlékműnél, nem véletlenül. Ferkovics József, Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának képviselője készséggel beszélt lapunknak a helyi történésekől és az emlékezés fontosságáról. Mint mondta, generációról generációra tovább kell adni azt a tudást, amit lassan alig lesz, aki birtokol. Kihalnak azok, akik részesei, elszenvedői voltak a háborús időszaknak, és hamarosan azok is követik őket, akiknek valamikor elmesélték a tragédiákat. Éppen ezért rendkívül lényeges, hogy minél több fiatalnak beszéljünk a történtekről.

- Ha nem tesszük meg még idejében, a roma holokauszt csak egy távoli, hihetetlen mese lesz, amit nem vesz komolyan az utókor. Ezt meg kell akadályozni. El kell érnünk, hogy az ember ember maradjon! Tudniuk kell a gyerekeknek is arról, hogy volt idő, amikor aljas, rasszista indulatból ezerszám pusztították el embertársainkat – fejtette ki a roma képviselő. Hozzátette, hogy a 20. század második felétől békesség van, és arra kell törekedni, hogy ez így is maradjon.

A szombathelyi és Vas megyei romákat 1944. november 4-én kezdték el összegyűjteni a mai Jászai Mari utcában. Öt nap alatt összeszedtek mindenkit, akit csak tudtak, majd november 9-én - gyalog - útnak indították őket Komárom felé. Rendkívüli hideg volt azon a télen, sokan az utat sem élték túl, halálra fagytak. Akik bírták a menetet, azoknak sem adtak elegendő vizet és élelmet, ráadásul Komáromba érve többségüket a szabad ég alatt szállásolták el. A Csillagerődben ekkor több tízezren fordultak meg, mielőtt valamelyik koncentrációs táborba kerültek. A vasi megyeszékhelyen erre a sötét napra, és augusztus 2-ára, a roma holokauszt nemzetközi napjára is emlékeznek. Ez utóbbiról a Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusa döntött. Ez volt ugyanis 1944-ben az a nap, amikor egyetlen éjszaka alatt felszámolták az auschwitz-birkenaui 2-es cigánytábort, kivégezve az utolsó háromezer lakót. A szervezet kezdeményezésére világszerte sok helyen ezen a napon, augusztus 2-án, pontban délben egyperces csenddel emlékeznek az elpusztított több tízezer cigány áldozatra.

Ferkovics József szerint a helyi kutatások szerint Toronyból, Bucsuból és a burgenlandi területekről hurcolták el 1944-ben a legtöbb romát. Szombathelyről mintegy ötven családot, összesen 200-300 embert gyűjtöttek be ekkor, és küldtek a koncentrációs táborok valamelyikébe, vagyis a halálba. Mégis volt, aki hazatért, Zsuzsi nénit gyermekként vitték el, de élni akarásának és talán a szerencsének köszönhetően túlélte a borzalmakat. Egészen a közelmúltig az egyik közeli faluban élt.

- Mindig fennállt, és fennáll most is a veszélye, hogy újjáéled a társadalomban az erőszakhullám – véli Ferkovics József –, ezért figyelmeztetni kell a fiatalokat, hogy vigyázzanak, és ne engedjék, hogy bárki ujjal mutogasson romára, zsidóra, ne állítson egyetlen népet sem a célkeresztbe, nos ez a megemlékezések lényege. Hozzáfűzte: a roma önkormányzat is mindent megtesz azért, hogy az emlékekről beszélni lehessen, és így megelőzhető legyen egy újabb borzalom. (Haitzmann Ágnes)
 

Művészettel a gyűlölet ellen

Alkotótáborban dolgozott egy hétig tizenkét roma származású festőművész a Herényiek Háza udvarán, hogy tanuljon, ihletet merítsen egymástól, és bebizonyítsa a társadalom számára tehetségét, elhivatottságát. A szervező roma önkormányzat ezzel üzenetet is megfogalmazott: a kultúra nyelvét használva igyekeztek megismertetni és megértetni magukat a szombathelyiekkel.