Hatalmi átrendeződések és geopolitikai kihívások

A rendezvényt, amelyről az ELTE SEK közösségimédia oldala számolt be, a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-Magyarországi Osztálya szervezte, és Lenner Tibor tanszékvezető nyitotta meg, hangsúlyozva a földrajzi tényezők jelentőségét a világpolitika megértésében.

Miletics szerint a világrend sosem volt önfenntartó, mindig a nagyhatalmak érdekei alakították. Jelenleg az Egyesült Államok egyre kevésbé képes egyedül fenntartani a globális rendet, és egy új korszak küszöbén állunk, ahol ismét az érdekszférák kijelölése válik meghatározóvá. Trump külpolitikai stratégiáját – amely Oroszországot vonná be Kína ellensúlyozására – Miletics működésképtelennek tartja, mivel Oroszország gazdaságilag gyenge, Kínától függ, és katonailag is meggyengült.

Oroszország befolyását jelenleg főként atomarzenálja és ENSZ-beli vétójoga biztosítja. A háborús helyzete, különösen Ukrajnában, lassú előretörést és kimerültséget mutat. Ennek ellenére Moszkva – Kínához hasonlóan – birodalmi ambíciókat táplál, és a hatalom igazságosabb újraelosztását hirdeti.

Kínáról szólva az előadó kiemelte az óriási, de eladósodott gazdaságot, míg az USA esetében az infláció és a társadalmi terhek váltak meghatározó problémákká. Európa számára ugyanakkor ez az időszak lehetőséget adna a stratégiai autonómia kialakítására, ám az EU belső megosztottsága és intézményi gyengeségei ezt akadályozzák.

Miletics szerint Európának nem új tagokat kellene felvennie, hanem belső reformokkal kellene megerősödnie, és el kellene engednie azt a szemléletet, hogy az Egyesült Államok fenntartja helyette a világrendet. A kontinens nem gyengébb Oroszországnál, de a széttagolt védelmi rendszer hátráltatja az érdemi fellépést.

Az előadás végén a szakértő hangsúlyozta: a globalizált világban nem lehetséges az elszigetelődés – csak az együttműködés hozhat fenntartható megoldásokat.

Fotó: ELTE SEK