Harangozó Bertalan: Tettre készen, a közjóért dolgoztunk

- Alpolgármesterként alakította a város életét egy rendkívüli időszakban. Honnan és hogyan került a politikába?

- Közéleti érdeklődésem és politikai meggyőződésem neveltetésemben, családom keresztény értékrendjében, illetve a győri bencés gimnáziumban végzett tanulmányaimban gyökerezik. Nagy hatással volt rám II. János Pál pápa személye és útmutatása. Életre szóló üzenet volt számomra, amikor 1979 júniusában részt vehettem krakkói látogatásának eseményein, így a több mint egymillió résztvevővel megtartott szentmisén. Ott világossá vált, hogy a diktatúra évei meg vannak számlálva, nem csak Lengyelországban. A rendszerváltozáskor a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa voltam Szombathelyen. A KDNP ebben az időben komoly tömegbázissal rendelkezett mind Vas megyében, mind pedig a megyeszékhelyen. Elkötelezett, tettre kész, a közjóért dolgozni akaró embereket találtam a szombathelyi szervezetben, idősebbeket és fiatalokat egyaránt. Aktív politizálási tapasztalataink természetesen nem igazán lehettek még, de úgy gondolom, a többség helytállt a következő időszakban. Az 1990-es önkormányzati választások eredményeképpen a KDNP adhatta a radikálisan antikommunista programot hirdető Szabad Demokraták Szövetsége után a második legerősebb frakciót a megyeszékhelyen. A polgármestert és helyetteseit akkor még a közgyűlés választotta. Párttársaim, dr. Ghiczy Tibor és Tóth Imre vetették fel a nevemet, és Wagner András polgármester javaslatára a közgyűlés bizalmat szavazott nekem, alpolgármester lettem. A szociális szféráért, az egészségügyért, valamint a kultúráért feleltem elsősorban.

– Hogyan emlékszik vissza, mi mindent kellett elvégezni? Milyen úton indították el a várost?
 

– Az önkormányzati törvény meglehetősen nagy mozgásteret és autonómiát biztosított a települési önkormányzatoknak. Irdatlan mennyiségű feladat várt ránk. A régi tanácsi rendszer helyett a gyakorlatban is meg kellett szerveznünk az önkormányzatiságot. Számos területen országos összehasonlításban is az élen jártunk. Így például elsőként állapodtunk meg a Földművelésügyi Minisztériummal egy új, digitális földmérési alaptérkép megalkotásáról. De a körzeti orvosi rendszert felváltó háziorvosi rendszer kialakításában vagy a helyi szociális ellátórendszer megteremtésében is az elsők között voltunk. Nagy eredmény volt a szombathelyi elkerülő út továbbépítése, a Kőszeg–Szombathely regionális csatornarendszer létrehozása. Komoly viták a városvezetésen belül, illetve a közgyűlésben nem annyira a napi ügyek miatt, inkább a város hosszú távú fejlődése kapcsán folytak. Úgy gondolom, leraktuk az önkormányzatiság szilárd alapjait, és sok maradandó eredményt értünk el a város megújításában.

– Wagner András polgármesterrel politikailag két ellentétes oldalon álltak. Milyen volt a viszonyuk? Hogyan jellemezné az együttműködésüket, milyen érdekek, értékek mentén folyt a városépítés, a politizálás? Ma már szinte elképzelhetetlen lenne egy hasonló koalíció...

– Wagner Andrást korábban nem ismertem személyesen. Azonos korosztályt képviseltünk, hasonló gyökerekkel rendelkeztünk, hiszen ő is többgyermekes, polgári értékrendű, konzervatív nagycsalád sarja volt. Ő pedagógusként, főiskolai oktatóként dolgozott az önkormányzati feladatvállalás előtt, én közgazdászként. Mindketten a helyi közügyek alakítására vállalkoztunk, és a kölcsönös jóindulat jegyében, eredményesen tudtunk együtt dolgozni Szombathelyért. A különböző közgyűlési frakciók között általában megvalósult az érdemi együttműködés a város érdekében. A képviselők politikai meggyőződésüktől függetlenül legnagyobbrészt jó szándékúak voltak, a köz javát tartották szem előtt. Szabad, konstruktív viták zajlottak.

– Mit jelent az Ön számára az önkormányzatiság? Hol tart most ez a folyamat?

– Az önkormányzatiság számomra szabad polgárok szabad politizálását jelenti a település, a lakóhely érdekében, az emberi méltóság tiszteletére alapozva. A kereszténydemokrata politika egyik meghatározó eleme a szubszidiaritás elve, amelynek az önkormányzatiság tökéletes példája. Az önkormányzatiság keretei adottak, beváltak. Tartalmi eredményessége mindig azon múlik, milyen képviselők és tisztségviselők, polgármesterek gyakorolják a helyi hatalmat, bizalmi viszony van-e a képviselők, vezetők és a választópolgárok között.

kzs

Fotó: Nagy Jácint