km/óra
  2021.09.23., csütörtök  •  Tekla napja
Gyurácz József: „A tanítványaimra vagyok a legbüszkébb”

Gyurácz József: „A tanítványaimra vagyok a legbüszkébb”

A legrangosabb természetvédelmi elismerést, Pro Natura díjat vehetett át Gyurácz József ornitológus, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Biológiai Tanszékének vezetője nemrégiben Budapesten, az Agrárminisztérium ünnepségén. A nagy tudású, elhivatott biológus, tudós, tanár, a pedagógusgenerációk magas szintű képzésében és a madárökológiai kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért kapta a kitüntetést. Ez alkalomból kérdeztük őt pályájáról, hitvallásáról.

 

– Mi vonzotta a természethez kötődő pályára?


– Gyerekkorom óta érdekelt a természet, már 10-12 éves koromban madarakat figyeltem meg szülőhelyemen, Bükön. Az ottani általános iskola elvégzése után a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolába kerültem. Akkoriban az erdészeti egyetemen már megalakult a madártani egyesület helyi csoportja Kárpáti László vezetésével. Középiskolásként magával ragadott az ott folyó pezsgő szakmai élet. Sok izgalmas programot szerveztek, például madárgyűrűzést, ami még viszonylag új tevékenységnek számított. Rengeteg tapasztalatot és élményt szereztem.


– Mikor döntött úgy, hogy a pedagógus-hivatást választja?


– Nem úgy indult a pályám, hogy tanár leszek, inkább a természetközeli szakmák vonzottak. Az érdeklődést a pedagógusi munka iránt és a tehetségemet a szüleimtől örökölhettem. Édesapám a büki iskola igazgatójaként ment nyugdíjba, édesanyám tanító. Érettségi után a pécsi tanárképző főiskola biológia szakára nyertem felvételt, ahol inspiráló szakmai hátterem volt tanáromnak, Majer Józsefnek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei csoportjának köszönhetően. A tanulás mellett tudományos eszközökkel kezdhettem vizsgálni a madarakat és vonulásukat. Ebben az időszakban kezdődött a madárgyűrűző állomások szerveződése, magam is ezzel foglalkoztam, kezdetben a sumonyi madárkutató állomáson. Miután visszakerültem Vas megyébe, az itteni csoportban folytattam a tevékenységemet. Kollégáimmal elindítottuk a Tömördi Madárvártát 1998-ban, ami ma már nemzetközi jelentőségű kutatóhely.


– Miként tudja összeegyeztetni a pedagógusi és a kutatói tevékenységet?


– Ez a két terület nem választható el egymástól. A saját felfedezés öröme, élménye, a terepi tapasztalat előre visz. Különösen a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok számára fontos, hogy ne csak a könyvben leírt dolgokat közvetítsék a hallgatók felé.


– Miért éppen a madarak voltak legvonzóbbak az ön számára?


– Szerintem a madarak a legszebb, legváltozatosabb élőlények. Őket lehet legközvetlenebbül, viszonylag könnyen megfigyelni saját környezetükben, nagy fajgazdagságban. Egy fészekodú elkészítéséhez és kihelyezéséhez nem kell sok pénz, se speciális szakértelem, mégis olyan helyzetet tudunk teremteni, hogy saját közegében figyelhetjük meg egy élőlény teljes fejlődési ciklusát, miközben a madárnak is segítünk. Ez más állatok esetében nehezebben oldható meg. A természetet értenünk kell, és a madarak szerepét, kapcsolatát, emberhez való viszonyát könnyedén megtapasztalhatjuk.


– Mire a legbüszkébb az elért eredményei közül?


– Legbüszkébb a tanítványaimra vagyok, akik a közoktatásban, tudományos területen vagy a gyakorlati természetvédelemben dolgoznak. A madárvonulás-kutatás volt az, ami engem mindig érdekelt. E területen Csörgő Tibortól, az ELTE tanárától, volt témavezetőmtől kaptam sok segítséget. Izgalmas, hogy az Afrikában telelő madarak révén egy nagy léptékű jelenség vizsgálatára van mód. 1997-ben Haraszthy László felkérésére elindítottam a gyurgyalagvédelmi programot, ami sikeres volt, hiszen számos olyan felmérési módszert, védelmi megoldást dolgoztunk ki, amit az országban már számos helyen alkalmaznak.


– Mit tudunk tenni mi, átlagemberek a madarak védelme érdekében a mindennapokban?


– Fontosnak tartom, hogy a természet működését, veszélyeztetettségét megértessük az emberekkel, rábírjuk őket arra, hogy odafigyeljenek a környezetükben élő lényekre. A bálnákon nem tudunk közvetlenül segíteni, hiszen távol vannak tőlünk, de a saját kertünkben gondoskodhatunk a növényekről, állatokról. A területtulajdonosok már azzal sokat tehetnek, ha nem a költési időszakban vágják ki a bokorsorokat például a mezei dűlőutak mellől, így nem pusztítják el a fészekaljakat. Ezt a munkát októbertől márciusig végezhetik el, amikor a legkevesebb kárt okozzák a cserjésben fészkelő madarak számára.


– Mi a véleménye arról, hogy a természettudományos tantárgyak alacsony óraszámban vannak jelen a közoktatásban, és összevonások is várhatók?


– Nem jó most a természettudományos tanárképzés helyzete, ezen változtatni kellene. Kevés a természetismereti tanóra, és nem ideálisak a kezdő tanárok bérezési viszonyai sem. A természettudományos érdeklődésű középiskolások inkább választják a műszaki, orvosi vagy agrárterületet magasabb ösztöndíjakért, bérért.


– Hogyan fogadta a Pro Natura díjat?


– Örömmel és meglepetéssel. Mindenképpen pozitív visszajelzésnek értékelem. Ezek az elismerések arra is jók, hogy most beszélgethetünk ezekről a fontos témákról. A díjat a Vas megyei madarászok is sajátjuknak tekinthetik, hiszen szakmai munkámat közöttük, velük végzem 1988 óta.

 

Lejegyezte: Krizsán Zsuzsanna

Fotó: ELTE SEK
 

Savaria Fórum 30. évfolyam 33. szám - 2021.09.17.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Dr. Vincze Magdolna szombathelyi gyermekorvos szerint: "Ritka, hogy ilyen sokan betegednek meg"
Jellemzően 4-8 gyerek hiányzik most az óvodás csoportokból és az iskolai osztályokból felsőlégúti megbetegedések miatt Szombathelyen.
Gól a Lövölde térről a mennyei megyeiben: kezdőrúgásból talált be a bucsui játékos
A második félidő elején elvégzett kezdőrúgásból talált be a hazai kapuba Podani Gábor, a vendégek játékosa a Balogunyom-Bucsu (4-2) megyei III. osztályú meccsen.
Orbán nem akar kötelező oltást
Lesz negyedik hullám, nem fog megállni a határoknál – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában.
Megyei I. osztály: A Király nyerte a szombathelyiek csatáját, a Táplán háromgólos hátrányból fordított
A címvédő Sárvár hazai pályán szenvedett vereséget a Kőszegtől. A Celldömölk is négyig jutott a Szentgotthárd ellen, a Körmend és a Bük mérkőzésén pedig döntetlen született. A Jánosháza a Lukácsháza otthonából hozta el a pontokat.
Megyei labdarúgás: gólgazdag mérkőzések a Halmosi Zoltán Vas Megyei Kupa 3. fordulójában
Ebben a fordulóban is voltak első osztályú búcsúzók, a Torony KSK pedig egyedüli harmadosztályú csapatként lesz ott a negyedik körben.
legfrissebbek
Tovább nőtt a biztosítók díjbevétele az idei első fél évben
Egyre népszerűbb az e-kárbejelentő, már 381 ezer alkalommal töltötték le az alkalmazást.
Az aluljáró fantom-Kula bácsija: valaki időnként fekáliával keni le a falat
Ismét rongálás történt a Thököly utcai aluljáróban. Valaki - már nem először - fekáliával szennyezte be a falat. A takarítást a szombathelyi önkéntes tűzoltók végezték el.
Megtalálták a radarernyőkről eltűnt repülő roncsait az orosz Távol-Keleten 
A balesetet feltételezések szerint időjárási körülmények okozhatták.
Egész estés dokumentumfilm készül Kemény Dénes vízilabda-válogatottjáról
A film az 1997 és 2008 közötti időszakot mutatja majd be. Ebben a periódusban a magyar férfi vízilabda-válogatott 329 mérkőzést játszott, amiből 273-at megnyert, 16 döntetlen mellett 40-szer kapott ki, és kizárólag a 2001-es fukuokai világbajnokságon maradt le a dobogóról.
Előbbre hozták a Legendás állatok és megfigyelésük 3. epizódjának bemutatóját
A forgatókönyvet megírásában a varázslóvilág megalkotóját, J. K. Rowlingot Steve Kloves segítette, Rowling a producerek között is szerepel.