Amiről a gyufásdobozok mesélnek

Meddig látogatható a kiállítás? Mennyi gyufáscímke és -doboz tekinthető meg?

Pár napja állítottuk ki a gyufásdobozokat és -címkéket egyaránt bemutató vitrineket, amelyeket augusztus 31-éig lehet megnézni. A Smidt Múzeum több mint négyezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ebből most ötszáz darabot láthat a nagyközönség. Érdekesség, hogy nemcsak magyar, hanem többek között amerikai, japán, kínai levélgyufák és svéd gyufásdobozok is helyet kaptak a tárlaton.

Honnét jött az ötlet?

Májusban volt Irinyi János vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója születésének 205. évfordulója, ezért ebben a hónapban a gyufa és a gyufagyártás történetéről tartottunk tematikus előadást, és ehhez kapcsolódóan szerveztük meg az időszaki kamarakiállítást. 

Smidt Lajos mióta gyűjtötte a gyufásdobozokat?

Családi elbeszélés szerint Smidt Lajos már kisgyermekkorától leste azokat a pillanatokat, amikor lehetősége nyílt kincsei gyarapítására. Egyszer édesanyja kezéből is kitépte magát, hogy egy forgalmas úttestre szaladhasson, mert ott meglátott egy elejtett gyufásskatulyát. Ezek a dobozok képezték gyűjteményének azon első darabjait, amelyek a múzeum állandó kiállításában eddig is láthatóak voltak. De a többi gyufásdoboz és -címke most került először vitrinekbe. 

Melyik a legrégebbi gyufásdoboz? Milyen időszakot ölel fel a kiállítás?

A legidősebb darab egy Ferenc Józsefet ábrázoló, 1896-ban gyártott gyufásdoboz. A legtöbb kiállított darab az 1950-es és 1960-as években került forgalomba, de az Osztrák-Magyar Monarchia időszakából és a két világháború közötti évekből is szép számmal rendelkezünk műtárgyakkal.

Hol gyártották a gyufásdobozokat?

Az 1830-as években egyéni vállalkozások formájában kezdtek el ezzel az iparággal foglalkozni. Szombathelyen egy kicsit később, 1869-ben alapítottak gyárat. A századfordulón pedig már huszonkét cég működött. Igencsak összetett folyamat volt a gyártás. Ugyanis kellett hozzá faipar, vegyipar, nyomdaipar, csomagolástechnológiai fejlettség és a tervezőgrafikusok munkája is. Az üzemek számának rohamos csökkenése 1928 után következett be, amikor egy svéd cég úgy adott 36 millió dollár kölcsönt a magyar államnak, hogy cserébe ötven évre a gyufagyártás monopóliumát kérte. Ezt követően már csak három gyár maradt fenn: a kecskeméti, a budafoki és a szegedi. Ma már csak a szegedi működik, ami így is nagy szó, ugyanis Európában már csak három helyen gyártanak gyufát.

Mennyien dolgoztak a szombathelyi üzemben?

A Mayer Mór által alapított gyár kezdetben 40-50 főt foglalkoztatott, de volt olyan időszak is, amikor több mint százan dolgoztak itt. A gyár tulajdonosa a város tíz legtöbbet adózó polgára között volt megnevezve, tehát ekkoriban igencsak jövedelmező üzlet lehetett gyufagyártással foglalkozni. Az említett okok miatt azonban az 1930-as évekre a szombathelyi gyár is tönkrement.

Mikor élte a virágkorát a gyufáscímkegyűjtés?

A gyufáscímkék gyűjtése az 1950-60-as években lett igencsak népszerű hobbi. A bélyeg- és szalvétagyűjtők mellett megjelentek a gyufásdobozok szerelmesei is. Ezekben az évtizedekben rengeteg cserebere-találkozót és kiállítást szerveztek országszerte.

Milyen témák jelentek meg a dobozokon?

A gyufacímkék kis méretük ellenére tömör és frappáns üzeneteket hordoztak, tanácsokkal látták el használóikat: hogyan óvják meg környezetüket, egészségüket. Találtunk például olyan dobozt, amin az alábbi üzenet olvasható: „A láb mindig kéznél van, fuss naponta tíz percet és tíz évvel tovább élsz!” Emellett híres embereket, településeket, állatokat bemutató sorozatok is készültek. A látogatók most a Széchenyi István és Dankó Pista zenészt ábrázoló címkéket is megtekinthetik. Ugyan kisebb arányban, de politikai üzenetek is megjelentek, április negyedikét, a felszabadulás ünnepét például többféleképpen megörökítették a dobozokon.

Később, a gulyáskommunizmus idején helyet kaptak a reklámok is?

Igen, a hatvanas-hetvenes években egyre több cég reklámozta magát a gyufásdobozokon. Így idősebb látogatóink újra fel tudják idézni az akkoriban felkapottnak számító üzleteket és márkákat. A fiatalabbak pedig megismerhetik ezeket a ma már elfeledett cégeket, mint például az Állami Áruházat.

dr. Kisőrsi Zsófia
Fotó: Nagy Jácint