Folytatódnak a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Regionális Csoport rendezvényei

Folytatódnak a Magyar Történelmi Társulat Nyugat-Dunántúli Regionális Csoport rendezvényei a Savaria Egyetemi Központban: a 2022/2023-as tanév első programján Tringli István középkorkutató előadását lehetett meghallgatni az Aranybulla 800 emlékév apropóján. Szeptember 12-én a megszokott helyszínen, a könyvtár konferenciatermében gyűltek össze a történettudomány iránt érdeklődők - számolt be róla az ELTE Savaria Egyetemi Központja.

Tringli István bevezetőjében arról beszélt, hogy az Árpád-kor társadalmáról, az 1205 és 1235 között uralkodott II. András királyról, valamint az általa kiadott Aranybula születéséről sok információ érhető el. De akkor már ingoványosabb talajra tévedünk, ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen kapcsolat van az Aranybulla, a Hármaskönyv és a nemesi szabadságjogok között. Felmerül az is, hogy egyáltalán érdemes-e ezt a témát boncolgatni.

Elhangzott, a korszakban, ahogy Európa, úgy Magyarország is szokásjog alapján működött, az Aranybulla és a Hármaskönyv is ezt a jogrendet rögzíti: előbbi az 1222-ben élőket foglalta írásba, nincs benne új rendelkezés, utóbbi is az elődők munkáján alapszik, összeállítója, Werbőczy István saját magyarázataival kiegészítve. Minden, amit a kora újkorban az Aranybulláról ismeretes volt, azt a Hármaskönyvből tudták. A gyűjtemény az 1840-es évekig, a polgárosodás időszakáig meghatározta a magyar jogéletet.

Tringli István azt fejtegette, hogy a késő középkor időszaka, illetve Werbőczy jól értelmezte-e a csaknem háromszáz évvel korábbi világot. Az előadónak duplán is van helyi kötődése, hiszen Szombathelyről indult, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. Neve a szakirodalomból ismerős lehetett a hallgatóság fiatalabb tagjai számára is, hiszen a középkorról számos publikációja, kézikönyve jelent meg, amelyekkel tanulmányaik során találkozhatnak.