Főhajtás a doni hősök emléke előtt

A Himnusszal és Ady Endre Az Úr érkezése című versével vette kezdetét a kegyeleti megemlékezés, amit ezúttal is a szombathelyi önkormányzat, a Recski Szövetség Nyugat-dunántúli szervezete, a Szombathelyi Egyházmegye és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület közösen rendezett a Martineum udvarán álló pápai keresztnél.

„Fejet hajtunk a hősök előtt, akik életüket áldozták a hazáért” – fogalmazott emlékbeszédében Kelemen Krisztián tanácsnok. „A Don-kanyarban harcoló magyar katonák története nem csupán a hadtörténelem része, hanem nemzetünk kollektív emlékezetének fájdalmas, de felemelő darabja is. Az 1943 januárjában bekövetkezett áttörés során több tízezer katona szenvedett el szörnyű megpróbáltatásokat. Hideg, éhség, kimerültség és a harc kegyetlensége kísérte mindennapjaikat. Sokan közülük soha nem tértek vissza otthonaikba, családjaikhoz” – mondta.

A 2. magyar hadsereg 147 911 katonája veszett oda, több tízezren estek fogságba vagy tűntek el. Mindannyian példát mutattak, áldozatuk kötelességtudatról, bátorságról, önfeláldozásról tanúskodik, folytatta Kelemen Krisztián és hozzátette: legnagyobb érték a béke, az igazi tisztelet a hősök iránt pedig az, ha nem hagyjuk emléküket a múlt homályába veszni.

Az emlékbeszédet követően a jelenlévők megkoszorúzták a doni hősök emléktábláját, és virágot, mécsest helyeztek el a pápai keresztnél. Így emlékeztek a hősi halottakra, a Don-kanyart megjártakra, és a magyar hadtörténelem legfájóbb tragédiájára.

kzs

Fotó: Bonyhádi Zoltán