Elhunyt Békés Itala Kossuth-díjas színművész

Mint írták, a sokoldalú és tehetséges művész búcsúztatása saját kérésére szűk családi körben lesz.

Békés Itala 1927. március 23-án született Debrecenben. Művészcsalád sarja, apja Békés István újságíró, író, művelődéstörténész és anekdotagyűjtő, aki egy Berlinben megismert olasz színésznőt, Rita Furlanit vette feleségül. Öt gyerekük közül két ikerpár is született a családban, de Itala két testvére is korán elhunyt. Ikertestvére, Békés András Kossuth-díjas színházi rendező.

A szülők csak úgy támogatták művészi törekvéseiket, ha kenyérkereső szakmát is szereznek, ezért Békés Itala női szabónak tanult. A színművészeti főiskola felvételi vizsgájára szülői engedély nélkül szökött el, és első nekifutásra felvették.

Főiskolai tanulmányait 1950-ben fejezte be, de már 1947-től játszott az Úttörő és az Ifjúsági Színházban, a Jókai Színpadon és a Magyar Néphadsereg Színházában (korábban és ma is Vígszínház). 1957-ben szerződött a Vidám Színházhoz, 1958-tól ötven éven át a Madách Színház tagja volt, majd az Örkény Színházban dolgozott és egészen 95 éves koráig játszott.

1957-ben bátyjával ők mutatták be az egyik első hazai pantomimszámot. Békés Itala az úgynevezett egyszemélyes színház hazai úttörője, e műfajjal bejárta a világot. A Nő!? (1969) című produkcióját több mint ezerszer adta elő, 26 show-műsort szerkesztett és adott elő, társastáncot tanító lemezei jelentek meg, kreatív gyermekműsorokat indított el. A Madách Tolnay Szalonjában játszott Piknik Békés Italával című produkciója a gyerekkori családi vendégeskedések hangulatát idézte fel, a műsorral három sikeres fővárosi év után országjárásra indult.

Művészi skálája igen széles volt, táncos szerepekben, de drámai színésznőként is hiteles alakításokat nyújtott. Több mint száz szerepet alakított, 13 évig játszott az Isten pénze című musicalben, a Hegedűs a háztetőn című zenés darabban ő volt Jente, a házasságközvetítő. Az Örkény Színházban bemutatott Borisz Godunovban öt karaktert osztott rá a rendező, egyik-másik akrobatikus mozgást követelt tőle. Jutalomjátéknak számított számára Cs. Bruckner Adelaida szerepe Örkény István Macskajátékában. Emlékezetes késői szerepe volt az Örkény Színházban Csehov Meggyeskert című darabjában Firsz, az inas figurája.

Száznál is több magyar filmben és tévéfilmben alakított epizódszerepeket (Kölyök, Vörös grófnő, Abigél, Csoda Krakkóban, Fuss, hogy utolérjenek!, Tűzoltó utca 25., Megdönteni Hajnal Tímeát), Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon nagydíjat nyert filmjében zseniálisan alakította a takarítónőt.

1991-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet színpadi játékmester tanára, illetve a Lakner Stúdió tanára volt, 1992-ben létrehozta a művészképesség-fejlesztő Gondolatiskoláját. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is.

Munkásságát 1964-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben Érdemes Művész, 2006-ban Kiváló Művész címmel díjazták, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át. 2010-ben művészi életpályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki, 2021-ben Budapestért díjat kapott. 2015-ben a 150. születésnapját ünneplő Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitóján vasdiplomát, majd 2020-ban diplomázásának 70. évfordulója alkalmából rubin oklevelet kapott.

Még Örkény István biztatta önéletrajza megírására: a három kiadást megélt, eredetileg 1990-ben kiadott Hogyan lettem senki regény, korrajz és színháztörténet egyben. 2009-ben jelent meg villámtörténeteket tartalmazó kötete, az Olvasd a buszon, 2012-ben pedig Égi játszótársak címmel adott közre színésztársairól szóló anekdotákat.

Fotó: Mihály Zoltán/Elle