
Egy felmérés szerint ott aktívabbak az ingatlanvásárlók vidéken, ahol óriásberuházások történtek
A közleményben azt írták: a magyarországi ingatlanforgalom központja 2025 első négy hónapjában is Budapest és Pest megye volt, amelyeket azok a vármegyék követnek, ahol az elmúlt években óriásberuházások kezdődtek, illetve, ahol a munkaerőpiac koncentrálódik.
A megemelkedett érdeklődés hatására Csongrád-Csanádban 19, Borsod-Abaúj-Zemplénben 16, Hajdú-Biharban 12, Szabolcs-Szatmár-Beregben 10, Győr-Moson-Sopronban pedig 6 százalékkal emelkedtek az ingatlanok hirdetési négyzetméterárai április végére a tavalyi év hasonló időszakához képest a zenga.hu adatbázisa szerint.
Pest vármegyén kívül még nyolc olyan megye van, ahol a helyben érdeklődőket megelőzték a fővárosiak, ezek: Pest, Fejér és Nógrád, Somogy, Veszprém és Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves.
A budapesti ingatlankeresők 41,6 százaléka elsősorban helyben keres ingatlant, 17,4 százalékuk az agglomerációban, majd ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér. Kétharmaduk a fővároson belül inkább lakást keres, házat viszont inkább az agglomerációban, majd Szabolcsban és Heves vármegyékben – jegyezték meg.
A tájékoztatás szerint a budapesti érdeklődők 18,8 százaléka a Balatonnál néz nyaralót, de minden negyedik kifejezetten üdülőket kereső budapesti a Duna melletti településeket preferálja.
A zenga.hu a portálon feladott ingatlanhirdetések és az oldallátogatottság alapján az egyik legnagyobb és az egyik legdinamikusabban fejlődő magyarországi ingatlanhirdetési portál, tulajdonosa és üzemeltetője az OTP Bank Nyrt. leányvállalata, az OTP Otthonmegoldások Kft.
Fotó: Pixabay

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.