Drakulics elvtárs: kicsit vörös, kicsit véres, de a miénk (Filmjegyzet)

Bodzsár Márk egy igazán bátor küldetésre vállalkozott a Drakulics elvtárs megalkotásával. Az őrült ötlet, hogy a 70-es évek magyar valóságába egy teljes mértékben eszement vámpírtörténet elevenedik meg, talán nem is annyira elborult, mint ahogy az első pillantásra tűnik. Az előzetesekből már kiderült, hogy nem egy mindennapi filmmel lesz dolgunk, pláne, ha a magyar filmipar viszonylatából nézzük. Az ötlet végtelenül egyedülálló – kinek is jutna eszébe bármi hasonló? –, de a képi világ és a színészi gárda abszolút elviszi a hátán a filmet, amire néhol szükség is van. 

A kezdetben jól felvezetett humorforrások a gyakori ismétlés miatt elvesztik élüket a játékidő vége felé, és nehezen ütik meg a néző ingerküszöbét, mint egy, már százszor hallott vicc. Ezek egy klasszikus szórakoztató moziban elmennek, viszont a film inkább krimis végéhez nem passzolnak. Ez alól határozottan kivételt képeznek azok a jelenetek, ahol Bodzsár Márk tökéletes érzékkel ragadta meg a 70-es évek szocialista Magyarországát, a titkosrendőrség működését, a politikai hatalomvágyat, a szovjet világ keserű jelenségeit. Persze mindezt nem kis csavarral és iróniával tette, ami jól tudta kompenzálni a néha megbocsáthatatlan kliséket.

Az előzetes stáblistát látva a magyar filmek kedvelői feltehetően egyből felkapták a fejüket, hiszen a főszerepekben három, igencsak jól csengő név áll: Walters Lili (Magyar Mária), Nagy Ervin (Kun László) és Nagy Zsolt (Fábián elvtárs), de a mellékszereplők közt is felfedezhetünk nagy neveket, mint például Borbély Alexandra, Thuróczy Szabolcs, Rába Roland, Balsai Móni, vagy Bödőcs Tibor. 

Bodzsár Márk filmje összességében minden hibájával együtt jól tud teljesíteni a filmvásznon és a közönség soraiban is. A hollywoodi szintű látványvilág, a fényképezés, a színészi felhozatal és az egyedi sztori egy igazán szórakoztató filmben összpontosult, ami egyszerre tud éles fricskát állítani a magyar filmiparnak, a vámpírfilmeknek, a túltermelt magyar vígjátékoknak és, ha kell, akár még a Kádár korszaknak is.   (Vincze Bence)

Borbély Alexandra, Nagy Ervin, Pék Csaba (producer), Bodzsár Márk (rendező), Walters Lili, Nagy Zsolt és Tőzsér Attila (producer)