Csillogás és katasztrófa: Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből 1828-1914

A hiánypótló és a lebilincselő szó jutott először eszébe dr. Nemény András szombathelyi polgármesternek, amint nekifogott a könyvnek, és amint haladt vele, ez az érzés csak erősödött, mondta a kötet bemutatójának nyitóbeszédében szerdán este a Berzsenyi Dániel Könyvtár pótszékezett, zsúfolásáig megtelt kistermében.

A mű felkavaró is egyben, mert egyfajta szembesítő ereje van, nem csak a múltról, de a jelenről is szól, tette hozzá, annyi személyes megjegyzést megengedve, hogy Szombathely 26. polgármestereként bizony szokott gondolkodni azon, hogy elődei különböző helyzetekben hogyan reagáltak.

Dr. Nemény András polgármester hiánypótlónak tartja a monográfiát 

A mű egyfajta iránytű is, ami megmutatja, hogy a magyar történelem nem érthető meg a zsidóság szerepe nélkül, akik a magyar nemzet alkotó tagjai szerettek volna lenni. Dr. Nemény András, ha tehetné, kötelezővé olvasmánnyá tenné minden szombathelyinek - a megjelenést a megyei jogú város is támogatta.

Prof. dr. Miszlivetz Ferenc, a művet kiadó kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete nevében arról beszélt, hogy a holokauszt és az azt megelőző, Nyugat-Magyarországon a Kőszeg-Szombathely-Körmend-Veszprém-Nagykanizsa tengely mentén végbement fejlődés időszaka máig nem kellően feldolgozott terület. Pedig - még ha nehéz is, hiszen időben nincs olyan messze a vészkorszak - érdemes szembenézni vele, és a bemutatott kötet egy lépés ebbe az irányba, amit reményei szerint újabb munkák követnek majd.  

Prof. dr. Miszlivetz Ferenc szerint szembe kell nézni a múlttal és nekiállni feldolgozni, mégha ez nagyon nehéz is

Dr. Mátay Mónika történész a könyv méltatása közben kiemelte, ilyen átgondolt, elemző mű a szombathelyi zsidóságról még nem született, látható, hogy profi kutatómunka áll mögötte. Ez a monográfia a csillogásról szól, de készülőben a folytatás, ami a katasztrófát dolgozza majd fel. A könyv módszertanára utalva felhívta a figyelmet annak társadalomtörténeti jelentőségére, amit szembeállított azzal, hogy a magyar oktatás elsősorban politika történetet szokott mesélni. A szerzők nagyszerű egyensúllyal kapcsolják össze a globális (ország) és lokális (város) folyamatokat az egyéni, emberi sorsokkal -  a személyes életutak, portrék, mikro történetek nagy erősségei a tanulmánynak. Prof. dr. Csorba László történész is azt hangsúlyozta, hogy a mű remekül fűzi egybe a kis és nagy töreténeteket, pontosan látjuk, hogyan fonódik össze az egyén sorsa Szombathelyével és Magyarországéval. "Komoly, változatos képanyag, kiváló tipográfia, nagyszerű térképek, kimagasló portrék", jár a dicséret a grafikusnak is, mondta Csorba. 

Dr. Mátay Mónika és a mellette ülő prof. dr. Csorba László is a kötet egyik nagy erősségének nevezte a több rétegű történetmesélést 

Megszólaltak természetesen a szerzők is, dr. Balázs Edit elmondta, hogy Katona Attilával harminc éve kutatnak, nem ez az első közös kötetük, nagyon jól kiegészítik egymást. Attila a "korszakos" a csapatban, ő pedig a zsidó felelős.

Szántóné dr. Balázs Edit szerint szerzőtársával nagyon jól kiegészítik egymást

Katona Attila megköszönte Tilcsik György nyugalmazott levéltáros, Mayer László és Spiegler Tibor közreműködést, hozzáfűzve: a hosszú 19. század egyik fordulópontja a magyar történelemben az emancipáció: kinyíltak a lehetőségek - fejlődés jött az országban, városban és a zsidó családok között is, a könyv azt is igyekszik bemutatni, hogy nem volt elég maga a történelmi lehetőség, az egyéni képességek is kellettek hozzá, hogy ezzel valaki élni tudjon. 

Dr. Katona Attila: nem volt elég a történelmi lehetőség, a személyeken múlott, tudtak-e élni vele

A Csillogás és katasztrófa: Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből 1828-1914 főszereplői a városi középosztálybeli csoportok: értelmiségiek, polgárok. A könyv gondolatmenetének gerince a zsidóság politikai és társadalmi emancipációjának bemutatása.

A zsidóság betelepülésének az 1840. évi 29. törvénycikk nyitott utat, egy évtized alatt háromszázra emelkedett az izraeliták száma, és így a korábbi Rohonc helyett egyre inkább Szombathely lett a vasi régió zsidó szellemi és szervezeti középpontja. Meghatározó téma az ortodox és neológ irányzatok szétválása, a monográfia részletesen elemzi a nagy vitakérdéseket, így a nyelvhasználattal, az oktatásüggyel kapcsolatos eltérő nézeteket s az egész időszak során vizsgálja az antiszemitizmus hullámait.

Fotók: Bonyhádi Zoltán