Bloomsday: Szombathely a világirodalomban

Jamce Joyce Ulysess című művének főszereplője Leopold Bloom  egy magyar család fiaként jelenik meg, édesapja pedig Virág Rudolf Szombathelyről származik. Bloomsdayt évtizedek óta tartanak világszerte, június 16-án, azon a napon, amelyen a mű cselekménye játszódik. Szombathelyen 27 éve rendezik meg a kortárs művészeti fesztivált.

A megnyitó ünnepségen Kelemen Zoltán és Antal D. Csaba  részleteket adott elő a műből. 

Dr. Nemény András , polgármester örömét fejezte ki,hogy idén végre ismét személyesen élhették át a Bloom-rajongók ezt a napot. Köszönötte Ronan Gargan ír nagykövetet, aki elárulta mennyire örül, hogy végre személyesen is ellátogathatott Szombathelyre.  Dr. Nemény András  úgy fogalmazott, hogy Joyce szerint a világ lehet egy nap is, és ez a nap mindenképpen Szombathelyen formálódik meg. Véleménye szerint azonban a posztmodern irodalomban nem is az a fontos, hogy mit gondolt a szerző, mit akart mondani, hanem , hogy számunkra mit jelent. A megoldást a hallgatóságra bízta a polgármester. Az ír- magyar barátságon túl igazi kulturális kapcsolatok napjának nevezte az eseményt a polgármester.

A város és az ír nagykövetség idén úgy döntött, hogy a Bloom díjat idén a Magyarországi James Joyce társaság kapja, az elismerést Takács Ferenc elnök vette át. 

A hagyományoknak megfelelően a szombathelyi Bloom-rajongók a városházától elindulva porcukorral szitálták fel a Bloom Day feliratot a város különböző pontjain. Székely Ákosra a szombathelyi Bloomsday  egyik alapítójára és meghatározó személyiségére  emlékezett  Feiszt György a Fő tér 40. szám alatti Bloom-háznál és a Joyce szobornál . Az idén elhunyt költő, író, kritikus, műfordító emlékére a Joyce-szoborra felkerült egy fekete gyászszalag. Feiszt György Márai Sándor szavait idézte, melyben az író kifejezi, hogy két évtized kellett , hogy Joyce bonyolult szövegáradatát és karaktereit rendszerezni tudja magában. Feiszt György emlékeztetett arra, hogy közel három évtizedre volt szükség, hogy a Joyce-kultuszt a szombathelyi művésztársadalom beemelje a városba. Az 1994-ben Szombathelyen először megrendezett esemény láncreakciót indított el, és az egészséges lokálpatriotizmus hagyományát építette bele a szombathelyi hagyományokba. 1997-ben került a kapu fölé a regény szövegét idéző tábla, 2004-ben pedig ír barátok hozzájárulásával elkészülhetett az ország első Joyce szobra. Így már aki erre jár, megszemlélheti mi az, ami Szombathelyt a világirodalomhoz köti.

Az Ulysess első két fejezetét örökíti Batykó Róbert illetve Szántó István falfestménye  a Thököly utca parkolóban és a Karinthy utcánál. A Szántó István szombathelyi képzőművész által kitalált Murális Műhely és Sympozion keretében helyi és országos képzőművészek, évről évre, 2-2 képpel gazdagítják a szabad falfelületeket, így mind a tizennyolc fejezet felkerül majd a szombathelyi közfalaira a Joyce-műből.  A  műfaj előnye, hogy nyilvános tereken jelenik meg.

A napot az Irokéz Galériában Batykó Róbert Down to Earth kiállítása, valamint este Kugler-koncert zárta.

Hamvas Béla gondolatai a műről 1930-ban:

„Az Ulysess, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ, a maga rendezett rendszertelenségben, vagy rendszertelen rendezettségében , felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog;felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma…”
Szerb Antal 1941-ben így vélekedett:

,Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt , mint sok mindenkinek, akit senki nem ért meg, de senki nem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
 

Fotó: Nagy Jácint