Az SZDSZ rendszerváltó hibáitól Orbán nyakkendőjén át Magyar Péter népfrontjáig

Hidak az EU és Magyarország között

"Nem véletlen választás, hogy a Connect Europe Egyesület első vidéki rendezvényének Szombathely a helyszíne, a város mindig is nyugatos szellemiségű volt, egykori pártomnak is komoly bázisa. Sok ismerőst látok most is, többekkel együtt ültünk a parlamentben" – kacsintott ki a nézőtérre korábbi párttársaira, Rácskay Jenőre, Hankó-Faragó Miklósra és Monostori Endrére (1990–94 között mind az SZDSZ képviselői, vasi egyéni körzetből vagy megyei listáról) – Szent-Iványi István, aki a lumbágójával bajlódó Magyar Bálint volt oktatásügyi miniszter helyett egy másik szabaddemokrata alapítóval, Haraszti Miklós íróval együtt érkezett a rendezvényre. Szent-Iványi nem titkoltan Európa-párti, az általa elnökölt egyesületről pedig annyit mondott, hogy annak célja hidakat építeni Magyarország és az Európai Unió között, elősegíteni a demokratikus közbeszéd megerősödését, ugyanis a magyar és az uniós közvélemény között most „óriási információs szakadék tátong”, amelyet a mostanihoz hasonló tényszerű és párbeszédalapú rendezvényekkel igyekeznek csökkenteni.

Szent-Iványi István, Haraszti Miklós és Roznár Gyöngyi főszerkesztő

A Nyugati szél fuvallata

A közönség az akkori harmincas-negyvenes rendszerváltóké: jól öltözött urak, kosztümös hölgyek. Ott ült az egyik széken dr. Ipkovich György, Szombathely szocialista polgármestere (2002–2010) is, ő invitálta meg az eseményre dr. Nemény Andrást, jelenlegi városvezetőt.

A kép jobb oldalán dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere 2002-2010 között

Ezt már a hivatalban lévő polgármester mondta megnyitó beszédében, amelyre az est moderátora, a Nyugat.hu főszerkesztője, Roznár Gyöngyi kérte fel. Dr. Nemény András a fórum tematikájához illő idézetet hozott, Göncz Árpád köztársasági elnök 1995-ös szombathelyi látogatásának vendégkönyvbe lejegyzett szavait, miszerint „Nyugat-Magyarország már Nyugat előtt is Nyugat volt”. A hajdani köztársasági elnök arról is írt, hogy bárcsak ez a nyugati fuvallat a keleti határok felé is eljutna. A polgármester szerint a város ma is „szabad levegőjű hely”, ahol lehetőség van a vitákra, a nézetkülönbségek kulturált ütköztetésére – és ez viszi előre a dolgokat. Felhívta a figyelmet rá, hogy a jelenlegi világunkban végső soron minden vita alapvető erkölcsi kérdésekbe torkollik: vajon az erősebbnek van több joga, vagy egy közösség megvédheti a gyengébbeket? Szombathely utóbbit szeretné. Olyan közösséget teremteni, amelyben elegendő figyelem jut a nehezebb helyzetben lévőkre is.

Dr. Nemény András Göncz Árpád Szombathelyről írt bejegyzését olvassa fel

Nem mozognak légüres térben

Szombathely többször is előkerült a beszélgetésben, egyrészt akkor, amikor az egyik előadó arra célozott, hogy a város „légüres térben mozog”, hiszen nincsenek országos politikusai, sőt, már pártpolitikusai sem, hiszen a teljes városvezetés kilépett korábbi pártjaiból, a Tisza Párttal pedig nincsen semmilyen kapcsolatuk. A polgármester nem értett egyet a légüres teres hasonlattal, szerinte ez nincs így, őket a város irányítására választották meg. Az önkormányzatok pontosan tudják, mit kellene tenni ahhoz, hogy újra levegőhöz jussanak, de erről egyelőre senki sem kérte ki a véleményüket. Elmondta, hogy a Gémesi György-féle Magyar Önkormányzatok Szövetségében készülnek normaszövegek, amelyekből akár azonnal törvényjavaslatok is lehetnek, de támogatni csak olyan miniszterelnök-jelöltet tudnának, aki először is meg akarja ismerni az önkormányzatok problémáit, majd képes a választók előtt felelősséget vállalni ezért, végül, ha hatalomra kerül, meg is valósítja azokat. „Ez lenne a sorrend, de még az első lépés sem történt meg, amit politikailag akár érteni is vélhetek, de városvezetőként azért ez elgondolkodtat” – utalt a kapcsolatfelvétel hiányára a Tisza Párttal. Haraszti Miklós erősen megdicsérte a szombathelyi politikát, amely képes volt a pártérdekeket teljesen száműzni a közgyűlésből, és ezt láthatóan értékelik a szavazók.

A közjogi rendszer és az SZDSZ részfelelőssége

Ennyit Szombathelyről, a beszélgetés nagyobb része ugyanis az ország bajairól és lehetőségeiről szólt. Roznár Gyöngyi in medias res falhoz állította a két volt szabaddemokrata képviselőt: mit rontott el a pártjuk, éreznek-e felelősséget a rendszerváltás/rendszerválság (utóbbi volt egyébként a rendezvény címe) ilyetén alakulása miatt, kérdezte tőlük. „Ahol elromlott a dolog, abban mi is nagyon ludasak vagyunk. Olyan jogi konglomerátumot hoztunk létre, ami előbb-utóbb meghívta az önkényuralmat” – ismerte el Haraszti, arra utalva: a rendszerváltás utáni közjogi berendezkedés túlságosan megkönnyítette a hatalomkoncentrációt. A választási rendszer aránytalanul jutalmazza a győztest, a köztársasági elnök jogkörét a négyigenes népszavazással protokollárissá tették, a parlament egykamarás maradt, és a fékek/egyensúlyok rendszere sem jelentett igazi ellensúlyt egy kétharmados parlamenti többségnek.

Szent-Iványi István szerint az akkori politikai elit naivitása is hozzájárult a mai helyzethez: „Idealisták voltunk. Nem építettünk be megfelelő garanciákat – kétharmad helyett mondjuk négyötödöt –, nem gondoltuk végig, hogy a demokratikus kereteket valaki egyszer majd a saját uralma megerősítésére használhatja. Az 1994–98 közötti MSZP–SZDSZ-kormány is kétharmados többséggel rendelkezett, de önként vállalta, hogy a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel konszenzusban módosítja. Ezt be is tartotta, nem élt vissza a helyzetével.”

2006-ban előre hozott választás kellett volna

A rendszerváltozás közjogi rendszerének kudarcáért tehát részben felelősnek tartják magukat a volt politikusok, és abban is egyetértettek, hogy 2006-ban, az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferencnek le kellett volna mondania. Szent-Iványi szerint így a 2008–09-es gazdasági válság megoldása is a Fideszre hárult volna, ehelyett 2010-ben jött az első fideszes kétharmad. „Akkor nem gondoltam ezt nagy problémának, sőt, a politikai váltógazdaság értelmében helyesnek tartottam, hogy valami új következik” – tette hozzá Szent-Iványi, aki bár nem szavazott a Fideszre, mégis nagyot csalódott – ez nagyon más lett, mint amit Orbán Viktorék ígértek, és aminek elnevezték a kurzust: Nemzeti Együttműködés Rendszere. „A Nemzeti Együttműködés Rendszeréből épp az együttműködés hiányzik – hangsúlyozta Szent-Iványi –, ez valójában egy igazodási kényszeren alapuló rendszer, nem demokrácia” – mondta. Haraszti Miklós szerint Orbán Viktor mára nemcsak elhagyta a rendszerváltás eszméit, hanem egyenesen azok ellenpontjává vált: „Volt idő, amikor szívvel-lélekkel átérezte a rendszerváltás romantikáját. Ma már minden nap új hazugságot talál ki, hogy eltakarja az előző napi hazugságokat. A hatalom és a szavazatok maximalizálása vezérli.”

Zsákutcák a kiegyezéstől napjainkig

Bibó Istvánt idézve – Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem címmel publikált könyvet a politikai gondolkodó – Haraszti Miklós kifejtette, hogy a helyzet a világháború után sem változott, most is csapdahelyzetben van az ország, aminek az oka, hogy a politikai vezető rosszul mérte fel a nemzetközi helyzetet, és erre hibásan reagált. Most is ennek elszenvedői vagyunk.

Van-e kiút ebből a közjogi csapdából, 15, összesen 19 év Fidesz-kormányzás után?

Haraszti Miklós bizakodó, új rendszerváltást lát bele a Tisza Pártba, amelyet népfrontosnak nevezett abban az értelemben, hogy világnézetileg sokféle ember látja benne Orbán Viktor rendszerének potens ellenpontját.

Ha a Tisza tovább árad, ő három lehetséges végkimenetellel számol:

1. 2/3-dal képes győzni a Tisza (ekkor is rengeteg dolgon kell változtatni szerinte, a one-man show nem lesz elég, társadalmasítani kell a hatalmat, mondta).
2. Ha feles többséggel nyer a Tisza, az maga lesz a pokol (a teljes kormányzati intézményrendszer, a gazdasági hatalom és a média is a Fidesz kezében marad).
3. Elcsalják a választást (a csalás fogalmába a törvényeket, a finanszírozást, a propagandát, álhíreket és a „választás napi kézimunkát” is beleérti – szerinte ez jobb opció lehet, mint a feles győzelem, mert ezáltal létrejöhet egy „színes forradalom, ami békésen, de visszavonhatatlanul és elszántan követeli az igazságot")

Haraszti és Szent-Iványi szerint is a szomszéd országokhoz hasonló arányos választási rendszert kell létrehozni, ez kell legyen egy új kurzus alapvető célkitűzése.
A környező országokban mindenhol önjelölt diktátorok – Kaczyński, Babiš, Fico – kerültek hatalomra, de nem sikerült tartósan megragadniuk, mert az ottani rendszerek a felismerés, lelepleződés után lehetővé teszik a politikai színpad forgását. Ilyen közjogi helyzetet kell teremteni itthon is.

Magyar népfrontja

Haraszti Magyar Pétert és a Tisza Pártot alkalmasnak tartja egy új rendszerváltásra. Egyetért Magyarral, hogy az óellenzékkel nem vállal közösséget. „Csak őket kizárva érhetnek el változást, pártokra nincs szükség, mert nem is léteznek – a szavazókra van szükség, de ebben a népfrontos pártban ők már ott vannak” – mondta Haraszti Miklós, hozzátéve: a magyarhoz hasonló demokratikus válságon minden nyugati ország átesett korábban, a bonapartizmustól kezdődött, és ma sem ért véget ez a harc. Magyar Péter mozgalma egy önkényuralomra adott adekvát válasz: a hasznos szavazat elve az értékalapú szavazat helyett, amelyben a cél a demokrácia fenntartása a hasznos szavazattal.

Szent-Iványi örülne, ha később több párt kerülne a parlamentbe, mert a koalíciós kormányok a folyamatos kompromisszumokról, a fékekről és ellensúlyokról szólnak, de a következő választáson ez nem reális.

Mennyire befolyásolja a választást a külpolitikai környezet, az unióhoz való viszony, Ukrajna és a Brüsszel elleni permanens kampány? – fordult beszélgetőpartnereihez a moderátor.

A Trumphoz fűzött remények

Szent-Iványi szerint már Orbánnál is oszlik a rózsaszín köd Trumpról – amit a magyar kormányfő remélt, eddig nem jött be:

• a vámok – a 3-4. legnagyobb mértékben érinti az unióban hazánkat; a magyar export 40 százaléka autóipari, erre tett 25%-os vámot Trump
• a kettős adóztatásról nincs új egyezmény az USA és Magyarország között
• Trump nem teremtett békét egy és száz nap alatt sem Ukrajnában
• Küszöbön az Oroszországból származó energiahordozók megadóztatása
• egyedül Rogán Antalt tudta levetetni a szankciós listáról, de ettől nem lett jobb Magyarországnak
• Trump viszont nem kéri számon az emberi jogi és demokráciával kapcsolatos hazai történéseket

Haraszti úgy látja, Trump nárcisztikus személyiség, akinek jól jött, hogy a választások előtt tudott idézni egy őt folyamatosan dicsérő ország vezetőjét, most viszont már rengetegen hízelegnek neki, ezért Orbán már kevésbé fontos számára – az a terve sem jött be a magyar miniszterelnöknek, hogy ő közvetít majd az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

Tovább léphetnek a 7-es cikkely eljárásában

A többmilliárdos, Brüsszel-gyalázó magyar sajtókampány hungarikum, ilyet más ország nem csinált – hangsúlyozta Szent-Iványi, aki úgy értesült, hogy az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának május végi ülésén újra napirendre kerülhet a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás folytatása. (A 2018 óta húzódó ügy a jogállamiság betartásáról szól, végső soron megvonható egy tagállam szavazati joga, erre az EU történetében még nem volt példa. Az országok négyötödös többsége és az Európai Parlament egyetértése kell, hogy megállapítsák: fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket. Ha ez megtörtént, csak ezután jöhetne a szavazatmegvonás, de ahhoz teljes egyetértés kell a Tanácsban.)

Szent-Iványi azt mondta, úgy tudja, összejött a szükséges többség az eljárás újabb szakaszba léptetéséhez, és ez akár októberre odáig is elvezethet, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát. Orbán tekintélye és hitele is nulla az EU-nál, nem tudja és nem is akarja megoldani a fennálló konfliktust, arra játszik, hogy 2026 őszén tárgyalják az EU új 7 éves költségvetését, az elfogadásához minden ország szavazatára szükség van, ekkor nyílik újra lehetőség a zsarolására – magyarázta Szent-Iványi István, azt remélve, hogy jövő tavasztól ez már nem lesz aktuális, mert más kormány jön Magyarországon. Júniusban ugyanakkor újra szavazás lesz az orosz szankciókról, 280 milliárd dollár van befagyasztva, amit másnap hazautalnak az oroszok, ha nem lesz hosszabbítás – ezzel a helyzettel, Orbánnal kezdeni kell valamit az EU-nak.

Göbbelsi etnikai kampány Ukrajnáról 

Ukrajna kapcsán megjegyezték: példátlan, goebbelsi szintű etnikai hecckampány zajlik állami pénzből egy szomszédos ország ellen, ahol magyarok is élnek. Szent-Iványi hozzáfűzte: egyetlen tagállamban sem volt még soha népszavazás arról, hogy felvegyenek-e egy másikat. Ez szerinte részben Putyin érdekeit szolgálja, részben pedig belpolitikai célja van: a többség kisajátítása, Magyar Péterék álláspontjának kisebbségbe szorítása. Úgy vélték, Ukrajna csatlakozása legalább egy-másfél évtized lenne, tehát a kérdésfelvetés sem aktuális.

Az elfordított nyakkendő elferdített történet?

A végén szóba került még Orbán Viktor nyakkendője. Egy urban legend szerint egyszer Haraszti Miklós egy fogadáson vérig sértette a miniszterelnököt, amikor puszta barátságból megigazította ferdén álló nyakkendőjét.

A történet szerint a vidéki Orbán ebben a budapesti liberális elit fölényeskedését vélte belelátni, ezért fordított végképp hátat a szabadelvűségnek, és fordult rá a gazdátlan jobboldali térfélre. A fórumon ülő egyik érintett annyit megerősített, hogy megtörtént az eset, de nem ott és akkor, ahogy a szóbeszéd tartja, egyébként pedig, szép is lenne, ha egy nyakkendőn múlna egy ország sorsa. 
 

Szöveg: Falussy Péter

Fotó: Nagy Jácint