Az áldozatokra és a túlélőkre emlékeztek a bombázás 75. évfordulóján

1945. március 4-én 12 óra 47 perckor megállt a Székesegyház órája – a templom ekkor kapott bombatalálatot. A légitámadás emlékére szólalt meg a Mária-harang, percre pontosan a tragédia 75. évfordulóján. A jubileum alkalmából emlékkonferenciát rendeztek, amelyen a résztvevőket Harangozó Bertalan kormánymegbízott és a szombathelyi egyházmegye képviseletében Császár István plébános után László Győző alpolgármester köszöntötte.

 
Elmondta, hogy emlékezzünk az áldozatokra, a sérültekre, a fedél nélkül maradottakra, és emlékezzünk a túlélőkre, de a csodákra is. Emlékezzünk arra a hihetetlen, példa értékű nagy összefogásra, amely abban a reménytelen helyzetben is megmutatkozott. 

Nagy Lajos 8 éves gyermekként élte át a légitámadásokat, amelyek már 1944-től rendszeressé váltak Szombathelyen. Így emlékezett: „A megyeháza belső udvarán volt egy bunker, onnét jöttek, szedték ki az embereket. Ez volt március 4-én délután. A Smidt Múzeumnál, ahol van a villamos, ott volt egy zöld barakk, nemcsak a bombázások tettek tönkre mindent, hanem a légnyomás is. Láttuk a Városházát, teljesen le volt rombolva, a nagytemplom felé nem engedtek el bennünket.”

A kerületi honvéd parancsnok jelentése szerint 7-800 romboló- és aknabomba hullott a városra. Az óvóhelyeken és a romok alatt 438-an lelték halálukat.

Nagylaki András, a Brenner János Nevelési Központ tanára hozzátette, hogy Szombathelyre a legáltalánosabb felhasználású 500 fontos, tehát 227 kilogrammos RTX töltetű, nagyon erős robbanóerővel rendelkező töltetű bombát hoztak. Semmi extra különlegessége nem volt, nem volt gyújtóbomba hatása, hanem egyszerűen rombolásra használták. 

Hazai források mellett amerikai levéltárak dokumentumait is felhasználva írta meg a szombathelyi bombázások történetét néhány éve Czirók Zoltán. A repüléstörténész kutatásai alapján cáfolja, hogy a légitámadásokban a nyilas kormányszervek Szombathelyre telepítése játszott volna szerepet, és azt mondja, terrorbombázásnak sem tekinthető az amerikai légierő 1944-45-ös akciója. A 15. légi hadsereg célpontja a repülőtér és a teherpályaudvar volt. 

Kiemelte, hogy az amerikai jelentéseknél egyértelműen látszik, hogy milyen navigációs, illetve egyéb problémák adódtak, aminek következtében az utolsó pillanatban módosított, illetve sietve végrehajtott bombázások következménye lett az, hogy a belvárosba és más lakott területekre hullottak bombák. 

Az emlékkonferencia helyszínén Kern István magángyűjteményéből és a Levéltár korabeli dokumentumaiból láthattak válogatást a résztvevők.

Fotó: Bonyhádi Zoltán / szombathely.hu