AquaPinka: vadregényes biológiaóra

Természeti és gazdasági kincs

A magyar-osztrák határszakaszon csörgedező, kifejezetten stabil hozamú és magas vízminőségű Pinka két ország gazdasága számára jelent nélkülözhetetlen erőforrást, és nem mellesleg a Rába legnagyobb mellékvizeként ad otthont olyan különleges, Magyarországon alig fellelhető fajoknak, mint a pisztráng és a paduc. A patak ökológiai egyensúlyának és vízgazdálkodásának stabil pályán tartása érdekében összefogtak a két ország vízügyi igazgatóságai: a folyam vízkészletének összehangolt felhasználása érdekében közös stratégiát dolgoznak ki, amit megelőzően egy éven át komplex méréseket végeznek a Pinka-szurdokban, az Európai Unió 640 ezer eurós támogatási keretéből (AquaPinka projekt). A céljuk, hogy lefektessék azokat a közös elveket, amelyek révén a Pinka-patak vízgazdálkodása és vízminősége még generációkig stabil marad – a Szombathelyi Televíziónak nyilatkozó Székely Edgár vízvédelmi osztályvezető (Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) szerint ez egyébként augusztusban, a nyár kellős közepén jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen ilyenkor egy szikkadtabb időszakban táplálkozik a patakból két ország határmenti mezőgazdasága.

A projekt keretében alapos kutatórendszert létesítenek: 12 felszíni vízrajzi állomás létesül radaros vízszintmérővel, 10 helyen jelölnek ki vízminőség-monitoring pontot, és 33 felszín alatti talajvízszint-mérőhely épül ki – jó részét már telepítették a magyar oldalon, Vaskeresztesen, Pornóapátiban, Szentpéterfán és Horvátlövőn. A program révén biztosítani tudják, hogy mindig rendelkezésre álljon a megfelelő vízmennyiség, például hallépcsők működéséhez. A vízminőségi adatok megmutatják, hol vannak beavatkozást igénylő eltérések.

Akvakultúra az iskolapadban

A vízgazdálkodás kellős közepébe csöppenhettek bele nemrég a Felsőcsatári Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola diákjai, akik az AquaPinka szakembereinek segíthettek egy rendhagyó biológiaóra keretében. Az Euroinfo riportjából kiderült, hogy a fiatalok megismerkedhettek a mérési módszerekkel: megfigyelhették, hogyan zajlik az ultrahangos vízhozammérés, miként határozható meg a víz PH-értéke, vezetőképessége és oxigéntartalma. Az óra végén tesztet töltöttek ki, amiből kiderült, mennyi újat tanultak. A gyerekek négy állomáshelyen ismerkedhettek a patak csodálatos vízi világával, az oxigéndús vízben élő halfajokkal, a szabad szemmel is látható gerinctelen élőlényekkel. A tanórai kereteken kívüli, élményszerű tanulás jobban elmélyíti az ismereteket, egy-egy ilyen alkalomra sokáig emlékeznek a diákok.