Áll a bál Koszovó és Szerbia között

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd Brüsszel közvetítésével, de előrelépés nem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
    

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Miroslav Lajcák volt szlovák külügyminisztert - a nemzetközi közösség egykori bosznia-hercegovinai főképviselőjét, volt belgrádi nagykövetet - bízta meg a koszovói párbeszéd közvetítésével. Ám Szlovákia azon öt európai uniós ország közé tartozik - Spanyolország, Románia, Görögország és Ciprus mellett -, amelyek nem ismerték el független államként Koszovót. Ennek hátterében a szóban forgó országok saját kisebbségeikkel és tartományaikkal folytatott vitái állnak.
    

Hashim Thaci szerint nem elfogadható, hogy olyanok vezessék a párbeszédet - a spanyol Josep Borrell és a szlovák Miroslav Lajcák -, akik maguk nem ismerik el országa önállóságát. Hozzátette: bármilyen találkozón hajlandó részt venni, amelyet Angela Merkel német kancellár vagy Emmanuel Macron francia elnök vezet, ám a Miroslav Lajcák vezette párbeszédben nem. Véleménye szerint a párbeszédet voltaképpen csak egy olyan nagyhatalom tudná előmozdítani, mint az Egyesült Államok, hiszen Washington segített tető alá hozni a boszniai háborút lezáró békét, és 1999-ben szintén az Egyesült Államok járt közben a NATO-nál, hogy légicsapás-sorozatot indítson Jugoszlávia ellen, és ezzel megfékezze a szerbek etnikai tisztogatását Koszovóban. (MTI)