Alig kötünk casco-biztosítást
Az idei évben megtörni látszik a casco piac öt éve tartó felívelése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján szeptember végén 996 588 darab casco szerződést tartottak nyilván, ami mindössze egy százalékkal több, mint tavaly év végén volt. Hazánkban a casco állománya alig több mint egyhatoda a kgfb állományának, míg díjbevétele meghaladja a kgfb díjbevétel 40 százalékát. (A gépjárművek – beleértve a buszokat, motorkerékpárokat, tehergépkocsikat és a vontatókat is – 21,3%-ára kötöttek casco biztosítást a KSH tavaly év végi adatai szerint.) Ebben az alacsony arányban persze szerepet játszik az is, hogy a személygépkocsi-állomány átlagos kora igen magas, 14,4 év, ráadásul évről évre emelkedik. Casco biztosításokat pedig jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek.
A statisztikákban szereplő casco-szám ráadásul nem is jelent ugyanennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok az úgynevezett rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például csak totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben keletkezett károkat.
Ami a károkkal kapcsolatos kifizetéseket illeti, a lecsökkent lakossági autóhasználat nyomán az idei második negyedévben ugyan alacsonyabb volt a bruttó kárráfordítás a tavalyinál, azonban az első és a harmadik negyedévben magasabb. Így összességében nem várható, hogy a teljes évet tekintve jelentősen alacsonyabb kárkifizetésre kerülne sor a tavalyinál. A gépjárműalkatrész-árak, a szervizek növekvő munkaerőköltségei önmagukban is növelik az autós biztosítások kárráfordításait.
A casco díjakban természetesen meglehetősen nagy szórás figyelhető meg, több tényező is befolyásolja, legfőképp a fedezet terjedelme (teljeskörű vagy részleges), de függ az ügyfél által választott önrész mértékétől, a díjfizetés gyakoriságától és módjától is. Emellett több biztosító díjkedvezményben részesíti a kgfb-t és a cascot együtt kötő ügyfeleket. Egyre többen kötnek a casco-biztosítások mellé kiegészítő biztosításokat, például asszisztencia szolgáltatást, vagy önrészbiztosítást. Több biztosítónál aktív kárrendezésre is lehetőség nyílik, amikor önrész levonása és a casco bónusz elvesztése nélkül a casco terhére történik a kárrendezés, a biztosító pedig utólag elszámol a károkozó fél kgfb biztosítójával. Ez különösen a bonyolultabb, például rendőrségi eljárással/perrel együtt járó esetekben előnyös, hiszen az ügyfél sokkal gyorsabban juthat kártérítéshez.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.